Nagyot szakíthatunk a geotermikus energiával

További Gazdaság cikkek
-
Erről nem érdemes lemaradni, most élesedett egy kedvezményes lakáshitel
- Hernádi Zsolt figyelmeztet: Európa egyre nehezebb helyzetben találhatja magát
- Baljós hírek érkeztek Németországból
- Kiderült, mibe érdemes most fektetni, ha nagyot akarunk kaszálni
- Történelmi lépés: már épül a magyar kikötő Triesztben
A geotermikus szó a görög geo (föld) és therme (hő) szavakból ered, a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a föld hőjének az energiáját hogyan hasznosítjuk fűtésre, vagy akár áramtermelésre. Magyarországon rendkívül jók az adottságok, hogy felhasználjuk ezt az energiaforrást, de mégis alacsony a kihasználtsága.
A különleges helyzetet az okozza, hogy vékony a földkéreg és jelentősek a földalatti hőáramok. Itthon átlagoson 1000 méteres mélységben 55–60 °C, 2000 m mélységben 100–110 °C várható hőmérséklettel lehet számolni. Egyes helyeken még ennél is magasabb az ún. geotermikus gradiens, 60–70 °C/km, jól érzékelteti a kivételes magyar adottságokat, hogy ehhez képest a világátlag mindössze 25–30 °C/km.
A kiemelkedő adottságaink másik oka, hogy Magyarországon jelentős vízmennyiség raktározódik a porózus, üledékes kőzetekben, mindamellett, hogy a kéreg is vékony. Ennek köszönhetően nagy hőmérsékletű vizet tudunk elérni a földalatti természetes víztárolókból. Európában vannak olyan területek – például Izlandon –, ahol szinte ásni sem kell, mert a forrásokból bugyog ki a forró víz. De az az általános, hogy az olajkitermeléshez hasonló módon fúrni kell addig a mélységig, hogy kellő meleg legyen a víz felmelegítéséhez. Míg ebből a mélységből aztán vagy magától, vagy szivattyú segítségével jön fel a felszínre víz.
Németországhoz képest például összehasonlíthatatlanul jobb körülmények vannak Magyarországon. Viszont éppen azért, mert geológiai adottságokon múlik, hogy mennyire lehet bevonni a geotermikus forrásokat az áramtermelésbe, nem lehet pusztán gazdasági alapon összehasonlítani annak kihasználtságát európai szinten. Viszont az látszik, hogy a hasonló lehetőségekkel rendelkező országokhoz képest is lemaradtunk, nemhogy az éllovasokhoz, Olaszországhoz, Izlandhoz és Törökországhoz képest.
Fenntartható működést biztosítanak, károsanyag-kibocsátás nélkül
Alapvetően a víznek vagy a feltörő gőznek a hőmérséklete hajtja meg a geotermikus-erőművet, de hogy ezt a technológiát jobban megértsük, lapunk megkereste Molnár Gábor geotermikus szakmérnököt, aki úgy fogalmazott, hogy minden erőmű – például az atomerőmű is – alapvetően úgy működik, hogy az erőműnek a turbinájára valamilyen nagy nyomású, magas hőmérsékletű, gőz halmazállapotú anyag kerül, ami a legtöbb esetben víz, illetve vízgőz. Így végül mindig valamilyen anyagnak a gáz halmazállapota hajtja a turbinát, ami a rendszerben lecsapódik, és alacsonyabb nyomású folyadékként távozik. Geotermikus erőmű esetében a forró vizet nem mi állítjuk elő, hanem a föld alól nyerjük ki, így tüzelőanyag nélkül termelhetünk energiát, ezáltal lehet teljesen károsanyagkibocsátás-mentesen.
„Ha a geotermikus víz alacsonyabb hőmérsékletű, mondjuk 120 fokos – a legtöbb geotermikus erőmű így működik –, akkor nem közvetlenül a víz hajtja a turbinát, hanem egy másik munkaközeg, amely anyagnak alacsonyabb a forráspontja, mondjuk 70-80 fok, ezt melegíti fel a víz. Végül így szabadul fel a gőz, ami meghajtja a turbinákat” – nyilatkozta az Indexnek a geotermikus szakmérnök, aki jelezte, hogy a hagyományos radiátorok is hasonló rendszerként működnek.
Ez az egész egy zárt rendszer, semmi nem jut ki vagy be onnan.
A jogszabályi kötelezettség ezzel kapcsolatosan egyértelmű: a visszasajtolás kötelező. A felszín alatti vízbázis nem sérülhet, se mennyiségi, se minőségi állapotváltozás nem történhet. Az esetek 99 százalékában visszasajtolják a vizet oda, ahonnan kivették.
Pont ez az egész eljárásnak a lényege, egy ilyen erőműnél az üzemeltetőnek is pont az az érdeke, hogy kerüljön a víz visszasajtolásra, ezáltal újra felmelegedjen és az egész folyamat újrainduljon. Ettől lesz ez igazán fenntartható.
Miért nem használták ezt ki eddig?
Ez az eljárás a létező egyik legegyszerűbb módja annak, hogy energiaforrásunk legyen, de ami miatt nagyon lassan terjedt el – nemcsak Magyarországon, hanem máshol is –, az az első lépés eredményének bizonytalansága miatt van. Ugyanis a víztárolók nagyon mélyen vannak, és senki nem tudja pontosan, hogy egy fúrás során mit fognak olyan mélyen találni. Vannak adatok, amiket lehet használni, amikből következtetni lehet, hogy hol érdemes fúrni.
pont a BIZONYTALANSÁG és kiszámíthatatlanság, AMI A LEGDRÁGÁBB AZ EGÉSZ BERUHÁZÁSBAN.
Nagyon nagy tőkekockázatot jelent egy sikertelen fúrás. „Szerencsére az ritka, hogy nem találnak semmit, inkább az a jellemző, hogy nem olyan hőfokon, amit előre jeleztek. Lehet persze alacsonyabb, de magasabb is. A tervezést ez érdemben megnehezíti, de ez csak addig igaz, amíg az első kutat meg nem fúrják. Az olajiparban egy fúrási költség nem annyira kiugró tétel, tízesével fúrják meg a fosszilis tüzelőanyagért a földet” – nyilatkozta lapunknak Molnár Gábor, aki szerint ha megfelelően van tervezve a rendszer és nem megy el a levegőbe a gőz, akkor a hőveszteségek egészen minimálisak.
Az áramelőállítás hatásfoka 10–15 százalék közötti, azaz 10 egység hőenergiából 1-1,5 egységnyi villamosenergiát lehet előállítani. A megkérdezett geotermikus szakmérnök szerint „ez nem a geotermikus energia hiányossága, hanem magának a technológiának a sajátossága”. Más megújuló energiával ellentétben – például a nap- vagy szélerőművek – ez a környezetet ugyanúgy kímélő eljárás, és ami még ennél is fontosabb, hogy
AZ ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA SZABÁLYOZHATÓ, TEHÁT HA NEM KELL ENERGIÁT TERMELNI, LE LEHET ÁLLÍTANI.
Magyarországon jelenleg egy ilyen erőmű üzemel, Pest megyében, pedig számos egyéb helyen lehetne geotermikus erőműveket létesíteni, az ország áramtermelésében is számottevő részt tudna vállalni ez az energiaforrás. Hogy ennek mi lehet az oka, lapunknak Molnár Gábor úgy fogalmazott, hogy nem tud erre egy okot mondani, hiszen „évszázadok óta használjuk itthon a termálvizeket, az energiaforrás ismert. De leginkább azért használjuk ezt kevésbé, mert a gáz egyszerűbb meg olcsóbb volt, így kézenfekvőbb volt ezt használni. Illetve a fúrásnak magas a költsége, és nagy a kockázat, ami nem kedvez a hagyományos energiákhoz szokott beruházóknak”.
A geotermikus erőműveken túl magát a föld alatt meghúzódó természetes vízbázisokat fűtésre mindenképpen lehetne használni, és áramtermelésre is van lehetőség. A 100-120 fokos hőmérséklet felett geotermikus áramtermelésben is lehet gondolkodni. Viszont az ország nagy részén rendelkezésre áll olyan termálvíz, ami fűtésre is alkalmas, bár ennek a használata nem egy családi ház méretéhez szabott beruházást igényel.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Befuccsolni látszik a Tesla Cybertruck-üzlete, óriási akciókat jelentettek be
Eddig nem látott árengedményekkel szórnák ki a készleteket.
február 16., 17:49
- Gazdaság
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok
Az állam helyett ezúttal a piac biztosít kamatkönnyítést – mutatjuk, hogyan.
február 16., 15:05
- Gazdaság
Erről nem érdemes lemaradni, most élesedett egy kedvezményes lakáshitel
Ez főleg annak szól, aki takarékos lakásban szeretne lakni.
1 órája
- Mindeközben
Gáspár Evelin: „Jó lenne, ha a Photoshop helyett az influenszerek is a természetességet hirdetnék”
15 perce
- Gazdaság
Rémes járvány sújtja Amerikát, már Európát is elérte
A kereskedelemben is látszik a hatása, mennyiségi korlátozásokkal próbálják orvosolni a problémát.
február 16., 18:16
- Gazdaság
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek: Ez a pénz már zsebben van
Több milliárd euró mozdult meg.
február 16., 17:19
- Gazdaság
Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
Itt a válasz a Tisza Párt elnökének a kijelentéseire.
február 16., 11:47
- Gazdaság
Új adatokat publikált az Energiaügyi Minisztérium a napelemek számáról
Többségük családi házak tetején működik.
február 17., 08:52
- Címlapon
Ruszin-Szendi Romulusz 928 millió forintos szolgálati villát építtetett
Megpróbáltuk kideríteni, miért távolították el Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot a Honvéd Vezérkar éléről.
4 órája
- Címlapon
Nem tagadta Magyar Péter új szakértőjének luxusköltését, helyette lapunkat gyalázta
Ruszin-Szendi Romulusz helyett a pártelnök válaszolt a szolgálati luxusvilláról.
37 perce
- Címlapon
Szijjártó Péter: Hétfőn blokkolunk
Megakadályoznak mindent, ami a tárgyalásokat nehezíthetné.
3 órája
- Gazdaság
Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság
Már nagyon építenének, de egyelőre nem nagyon van mit.
február 14., 08:47
- Gazdaság
Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek
Már kilenc bank jelentette be az inflációs díjemelését.
február 17., 09:52
- Címlapon
Orbán Viktor óriási bejelentéseket ígért szombatra
A miniszterelnök fontos megállapításokat tett a magyar gazdaság helyzetéről.
4 órája
- Gazdaság
Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
Ostromhoz gyűjt erőt a magyar valuta.
február 16., 08:20
- Gazdaság
Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
Az ötös lottó főnyereménye tovább hízik.
február 15., 21:04
- Gazdaság
Erőre kapott a forint péntek reggelre
A hétfői kezdéshez képest erősödött a főbb devizákkal szemben.
február 14., 08:41
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Új szintre léphet a magyar–kazah együttműködés
A nukleáris energia területén is lehetőség nyílik a közös munkára.
február 17., 11:02
- Gazdaság
Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
Vajon lehet-e újra virágzó sörkultúránk, és hogyan segíthetne ebben az állam?
február 15., 10:44
- Címlapon
Újabb híreket közölt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
A katolikus egyházfő még februárban kapott kétoldali tüdőgyulladást.
2 órája
- Mindeközben
Nagyot megy egy videó a nőről, aki olyan nadrágot választott az edzéshez, ami miatt mindenki megbámulta
4 órája
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Gazdaság
Tovább javítaná a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzetét Nagy Márton
Erről fog szólni a 2025-ös év.
február 14., 19:23
- Gazdaság
Prüszköl a német ló a magyar vitéz alatt – kiderül, meddig jut gyalog
Egy biztos a magyar gazdaság jövőjét illetően: a bizonytalanság.
február 14., 17:42
- Gazdaság
Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat
Az orosz–ukrán háború eseményei alaposan megrángathatják az üzemanyagárakat.
február 14., 13:42
- Gazdaság
Négymilliárd forint talált gazdára az Eurojackpot sorsolásán
Egy játékos sikeresen eltalálta a számokat.
február 14., 21:45
- Mindeközben
Pataki Ági: Nem félek az idő múlásától, az unoka kérdése viszont nagyon izgat
tegnap, 21:50
- Címlapon
Kemény a cseh sajtó: A fantasztikus Plzen kisöpörte a magyarokat
1,75 millió euró forgott kockán.
57 perce
- Gazdaság
Szakértők elárulták, meddig húzhatják még a panelházak
Valószínűleg még jó pár generáció élvezheti a szocializmus álomlakásait.
február 14., 15:04
- Gazdaság
Reagált a foodora a GVH büntetésére, nem értenek egyet a bírsággal
Lépéseket terveznek a reklámkommunikáció fejlesztésére.
február 14., 18:36
- Mindeközben
Szabó Franciska alig fél év után szakított ausztrál párjával: „Bankautomatának nézett”
tegnap, 20:51
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Tisztán látszik, hogy Magyarország nem vett részt a gazdasági hidegháborúban
A külügyminiszter szerint a nyugati és keleti régiók közti gazdasági egyenlőtlenség is megszűnt.
február 14., 18:01
- Gazdaság
Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon
A megugró élelmiszerárakról is beszélt Virág Barnabás.
február 14., 14:24