Energiaválság: a Közel-Kelet váratlanul felboríthatja az egész játszmát

A közel-keleti országok jelentős – hogy ha a magyar kontextust is figyelembe vesszük – extraprofitot zsebelnek be abból, hogy az olaj- és a földgázárak már a kéklő eget súrolják. A nyugati nagyhatalmak az olyan országokat, mint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, komoly diplomáciai nyomás alá helyezték, hogy valamiféle stabilizálódást érjenek el a szénhidrogénpiacon.

Ennél viszont talán az sokkal érdekesebb, hogy miközben folyamatosan emelik a fosszilis energiahordozók kitermelését a növekvő globális kereslet kielégítésére, óriási mértékben növelték megújulóenergia-kapacitásaikat is. Bár a problémák még tornyosulnak, a nemzetközi szakértők szerint ezek az Öböl-menti országok a közeljövőben

Tavaly az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is bejelentette, hogy teljesíteni fogják a nettó nulla kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat: az előbbi 2050-re, az utóbbi pedig 2060-ra vállalta, hogy teljesen eltünteti szén-dioxid-lábnyomát. Egy nemrég elkészült, az ausztrál Compare the Market jelentése szerint az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt tíz évben világszerte a legnagyobb mértékben növelte a megújulóenergia-szektorát: 2011-es több mint 10 megawattról 2020-ra 2540 megawattra emelte a kapacitását, de Szaúd-Arábia is meg 183-szorozta a teljesítményét.

A hidrogénre játszanak

A hidrogén a régió-dekarbonizációs stratégiák központi eleme lett. A térség országai, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Omán, Egyiptom és Marokkó, képesek ellátni a piacokat az üzemanyagok különböző változataival. Az Egyesült Arab Emírségekben sorra kötik a szerződéseket a hidrogénprojektekben. Ezentúl számos partnerség jött létre az Egyesült Arab Emírségekben működő vállalatok és nemzetközi cégek között, köztük olyan nagyvállalatokkal, mint a TotalEnergies, a Siemens Energy vagy éppen a BP. A régió első hulladékból hidrogénné alakítható üzemét várhatóan 2024-re fejezik be, de Ománban például igyekeznek bevonni a magánszektort is. Nemrégiben megállapodást írtak alá a BP-vel a megújuló energiában rejlő lehetőségek, köztük a zöld hidrogén feltárására – ahogy az az Energy Intelligence elemzéséből kiderült.

A Közel-Keleten pedig Európát leggyakrabban úgy tekintik, mint a hidrogén első nagy átvevőjét, akinek a termelők képesek lennének szállítani az üzemanyagot. „A Közel-Keletnek az a szerencséje, hogy közel van Európához, amely megnégyszerezte a hidrogénfelvételét” – mondta Katarina Uherova Hasbani, az AESG tanácsadó cég partnere és globális stratégiai és tanácsadói igazgatója az Energy Intelligence-nek. Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság pedig felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat, hiszen Európa igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

Mindenki próbálja növelni a lehetőségeket

Az Egyesült Arab Emírség szerepe a jövő évi COP28 csúcstalálkozó házigazdájaként tökéletes lehetőséget kínál a szénhidrogén-termelőnek arra, hogy részt vegyen az éghajlatváltozásról szóló megbeszéléseken. Továbbá, hogy bemutassák a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Miközben az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia nemcsak regionális, hanem globális vezető szerepet tölt be az energetikai átállásban, eltérő stratégiákat alkalmaznak, és saját kihívásaikkal kell megküzdeniük.

A nemzetközi szakértők szerint az Egyesült Arab Emírségek a nagyszabású projektek fejlesztését választotta. A következő lépés azonban szerinte az energiatermelés decentralizálására irányuló közép- és hosszú távú tervek lennének. A kormányzat erőfeszítései már jól látszanak e tekintetben, de ezek a dolgok időt igényelnek – mondta Katarina Uherova Hasbani.

Viszont Szaúd-Arábia sokkal nagyobb, mint az Egyesült Arab Emírségek, a földrajzi elhelyezkedése és megújuló erőforrásainak sokszínűsége szempontjából is. Ez rugalmasabb piacot tesz lehetővé, ami hatalmas megújulóenergia-potenciált biztosít. Katarina Uherova Hasbani szerint „Szaúd-Arábia helyes úton és nagyon gyors ütemben reagált”, mivel a vörös-tengeri projektekkel a megújuló erőforrások nagyobb mértékű integrációját kínálta. Az energetikai kutató szerint Szaúd-Arábia most konkrét, ambiciózusabb célokat tűzhet ki maga elé.

(Borítókép:  Egy olajfeldolgozó üzem 2019. szeptember 20-án Szaúd-Arábiában. Fotó: Fayez Nureldine / AFP)