Egyre nyúlik a kata szabályozása, és mindenkinek van egy ötlete

Noha már lassan egy hónapja felvetették, hogy gyökeresen át kellene alakítani a katás adózás szabályait, a részletek még mindig nem ismertek. Ebben vélhetően közrejátszik az is, hogy akkora vitát váltott ki a vállalkozók képviseletében fellépő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szigorítással kapcsolatos kezdeményezése, hogy ezt követően több más érdekképviselet – többek között a VOSZ és az IPOSZ – is kiállt az adónem megtartása mellett. De az iparkamarán belül sem támogatta mindenki egységesen a javaslatot, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara például – amellett hogy átalakítási javaslatait, észrevételeit megküldte a Pénzügyminisztériumnak is –. amint ígérte, most el is indította a tagsága véleményét a katázás kapcsán felmérő online konztultációt.

A konzultáció elindítását hírül adó közlemény szerint a BKIK átfogó szakmai javaslatának célja, hogy a kata legfontosabb és bizonyítottan működő, a versenyképességet javító előnyei megmaradhassanak úgy, hogy a foglalkoztatási formához kapcsolódó jogok és fizetendő kötelezettségek jobban közelítsenek a munkaviszonyban állók jogosultságaihoz és az utánuk fizetett terhekhez, ugyanakkor a kedvezményes adónem nyújtotta visszaélések a legnagyobb mértékben kiszoruljanak.

A véleményezhető javaslat – amelyről bővebben az Index itt írt – főbb elemei:

• A katát használó vállalkozói csoportok differenciálása (például lakossági és szórt vállalati ügyfelű, koncentrált ügyfelű vagy keresetkiegészítésű célú katások stb.).
• A katás vállalkozók további profilozása a katajogosultság megerősítésére (például hány megbízónak állít ki számlát, lakosságnak vagy céges megbízóknak számláz-e).
• Egyetlen vagy sávos adómérték kialakítása jövedelmi szintenként.
• A kata aktualizálása az adózási és tb-környezet jelenlegi szintjeihez – a minimálbér változásaihoz igazítás: magasabb teherviselés magasabb várható nyugdíjjal.
• Mekkora többlet adó-, valamint adminisztrációs terhet hajlandók vállalni a kedvezményes adózási forma megtartása érdekében.

A BKIK több mint háromszázezer regisztrált vállalkozójával az ország legnagyobb gazdasági kamarájaként a közvetlen budapesti témákon túl egyes országos ügyekben is köteles felszólalni, ha veszélyeztetve érzi regisztrált vállalkozóinak jogos érdekeit, ahogy jelenleg a kata ügyében – jegyezte meg a kamara vezetése. 

De nem csak a vállalkozói érdekképviseletek sérelmezik az információhiányt: az érintett katás vállalkozások mellett a Magyar Könyvelők Egyesülete is közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a PM a könyvelői érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül tervezi módosítani a szabályozást. Egyelőre ennyit lehet tudni a tervezett adóváltozásról: 

• 12 millióról 18 millióra emelkedik az éves katakeret,
• egyes tevékenységeket kiszorítanak a katázásból,
• a cégeknek való beszámlázás egymillió felett különadó alá kerül,
• a NAV továbbra sem fog széles körben ellenőrizni,
• a kata tételes mértékét a minimálbérhez kötik.

Értékelésük szerint azonban nincs visszaélésszerű katázás, csak meg akarja adóztatni a kormány a katásokat. 

Ezt arra alapozzák, hogy a kormány akarta, hogy a katás számla sima cégköltségként elszámolható legyen. Ezt kombinálták a katázás vonzóan alacsony adótételével, amelyet tíz év alatt sem emeltek. Az MKOE javaslatára 2014-től még bevételi nyilvántartást sem kell vezetni. A katázáshoz tehát nem kell nyilvántartás és extrémen alacsony adó, miközben a kisadózásról szóló törvényi szakaszok hézagos, gyenge minőségű szabályozásnak számítanak szakmai körökben – írja a közlemény –, amit már többször javasoltak korrigálni. Az MKOE szerint főleg a bújtatott munkaviszony kiszűrésére szolgáló hét körülményt kellett volna újragondolni. Enélkül az adóhatóság nem hisz a tömeges ellenőrzésekben, mert – bár titkolják – nincs is széles körű visszaélés, a NAV bíróság előtti bizonyítási kísérlete pedig megbukna a könyvelők szerint. 

Az egyesület szerint a kormány szeretné kiszorítani a katázásból az ügyvédeket, brókereket, sőt még az állatorvosokat is, de közölni ezt egyelőre nem merték. Összevetésképp Romániát említették pozitív példaként, ahol éppen most bocsátották közvitára az adózási változások teljes szövegét előzetesen, a parlamenti beterjesztés előtt.

A kata havi összegének minimálbérhez való kötése az MKOE javaslatai között is feltűnt – emlékeztet a közlemény –, ez lenne a kisadózók százalékos adója, vagyis a kasza, amely a többi vállalkozóval azonos arányú tb-ellátási alapot nyújtana. Sérelmezték, hogy bár további konkrét javaslatokat is tett volna az egyesület a szabályozás átalakításához, ehhez nem kaptak adatokat. A munkaviszonnyá való átminősítés szabályozásához a könyvelők gyakorlati tapasztalatai mellett például szükség lett volna a hárommillió forintos különadót is tartalmazó bevételi adatokra. Ezekről a sávosan bontott bevételi adatokról 2019 kapcsán készült egy katás statisztika a Pénzügyminisztérium számára, aminek a 2021-es verzióját kértük megküldeni, de a NAV már azt állította, hogy ilyen bontásban az adatok nem állnak rendelkezésre.

A Pénzügyminisztérium elemzése egyébként a 2019-es adatokkal magyarázta a 2021-től bevezetett, hárommillió feletti negyvenszázalékos különadót – emlékeztet az egyesület. A törvényi szigorítás hatálybalépése után megjelent elemzés szerint az évente néhány nagyobb vállalati megrendelést teljesítők esetében azonban sem a vállalkozás kockázati profilja, sem az esetleges fehérítő hatás nem indokol ilyen mértékű könnyítést.

A kisadózás 2017-től havi egymillió forintos keretet kapott, adóemelés és pontosító szabályok nélkül, így a kormány akarata szerint széles körben lehetett törvényesen a munkaviszonyokat megbízásra cserélni, ami a koronavírus-járvány alatt fokozódott, miközben visszaélésekről szó sem volt az egyesület szerint. A különadó helyett a szabályozás pontosítására már akkor is javaslatokat tettek, ezeket továbbra is ajánlják a kormány figyelmébe:

• a hárommillió feletti különadót meg kell szüntetni,
• a szüneteltetés zavaros iparűzésiadó-szabályait törölni kell,
• a jövedelemigazoláson a betéti társaság katás tagjára kell osztani a bevételt,
• a munkaviszonnyá való átminősítéshez tizenkét szabályra van szükség,
• a tizenkét szabályból a korábbi kettő helyett három teljesítését kell előírni,
• az adóhatóságnak esettanulmányokban kell közölnie, mikor áll fenn munkaviszony,
• a NAV számára törvényben kell előírni, hogy az első katás számla után érdeklődjön.

Az MKOE véleménye szerint Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres, amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes lenne.

Továbbra is várjuk a beígért kilencszázalékos személyi jövedelemadót, amihez képest már a kata sem extrémen alacsony – zárta közleményét az egyesület. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)