Stagnál a magyarországi áramfogyasztás

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a májusi villamosenergia-piaci riportja alapján közölte, hogy stagnált a magyarországi áramfogyasztás májusban. A közlemény szerint a hőmérséklet már nem volt befolyásoló tényező, mert már nem volt érdemi fűtés, ugyanakkor még nem volt igény a hűtésre.

A magyarországi átlagos órás termelés két százalékkal volt alacsonyabb májusban, mint áprilisban. A rendelkezésre álló termelőkapacitások nagysága hat százalékkal csökkent. Meghatározó volt a Dunamenti G3 karbantartása és a Paksi Atomerőmű nem tervezett kiesése, illetve csökkentette az egyéb földgázüzemű erőművi kapacitásokat a fűtési szezon vége.

A kisebb gázüzemű erőművek termelése tizenkét százalékkal nőtt, míg a megújulóké három százalékkal csökkent az év ötödik hónapjában. A magyar importszaldó huszonkét százalékos szinten alakult. Az ország továbbra is északi irányból importált villamos energiát, és a Balkán felé exportált.

Mi határozta meg az áramárakat?

A MEKH tájékoztatása szerint az áramárakat a tavalyi év második felétől a gáztüzelésű erőművek magas termelési költségei határozták meg. Bár a gázárak átmeneti csökkenése az alacsonyabb villamosenergia-árak irányába hatott, az alacsony német szélerőművi termelés és a megemelkedő balkáni importigény árnövelő hatása ezt ellensúlyozta.

Az európai másnapi piacon továbbra is kétszer olyan magasak az árak, mint tavaly. A legmagasabb ár Olaszországban alakult ki, ezt követték a balkáni régió árai, amelyhez Magyarország is tartozik.

Az éves villamosenergia-termék ára tizenkilenc százalékkal emelkedett a német tőzsdén. A piacon csak jelentős kockázati felár mellett lehet hosszú távú termékeket vásárolni, amit az is mutat, hogy az éves termék árának emelkedése meghaladta az előállítási költségének, azaz a szén, a földgáz és a szén-dioxid-kvóta árának emelkedését.

Azokon a napokon, amikor a német szélerőművi termelés alacsony volt, a magyar és a német piac árszintje közelített egymáshoz, de a többi napon a magyarországi piac nem tudta követni a német árak csökkenését. Ehhez az osztrák és szlovák határkeresztező kapacitások csökkenése is hozzájárult – jelezte a MEKH.