Óriási összegű kártérítést kap a Mol
További Gazdaság cikkek
- Bár a vállalatok terheit emelik a bankok, a végén a magyar emberek fizetnek
- A Zsolnay többségi tulajdonosa levédetné a „Dubai Csoki” kifejezést
- Barna Zsolt: A legtöbb bankadót fizetjük – akkor milyen állami hátszélről beszélnek?
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
Az ítélet alapján a Mol kamatokkal együtt összesen nagyjából 236 millió dollár kártérítést kap, korábban a Mol követelése egymilliárd dollárról szólt. Befektetéseinek védelmében a Mol még 2013 végén kezdeményezte az eljárást a horvát kormány ellen – jelentette be a Mol, amit korábban a Vecernji list nevű lap is megírt.
Az olajcég azt állította, hogy a horvát kormány nem teljesítette bizonyos vállalásait és kötelezettségeit. Ez egyébként már a második választott bírósági eljárás, amelyet a Mol megnyert Horvátországgal szemben. A 2016-ban lezárult első eljárásban a Mol 14,5 millió eurós kártérítést kapott a horvát kormánytól.
Nem voltak megalapozottak a vádak
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a Mol és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket – derült ki a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett közleményből. Az ICSID ítélete most egyértelműen kimondta:
nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai.
A tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon érvelését, miszerint a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. A bíróság kifejezte kételyét a tanúk szavahihetőségét és megbízhatóságát illetően.
„Itt most egyértelműen ki lett mondva, hogy Horvátország nem tudja bizonyítani, hogy korrupció történt” – mondta Kara Pál a Mol vezető jogi tanácsadója a bejelentéshez tartozó háttérbeszélgetés során, aki úgy folytatta, hogy most nemcsak azt mondta ki a bíróság, hogy a korrupció nem történt meg, hanem a tanúk „nem szavahihetők". Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy jogi értelemben, aki azt állítja, hogy korrupció történt, az komoly következményekkel nézhet szembe. Tehát az eljárás megállapította, hogy korrupció nem történt.
Jöhet a kártérítés
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a Molnak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem.
Ezzel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a Molnak.
A választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt. Az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve összesen nagyjából 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a Mol részére – derült ki a vállalat sajtóközleményéből.
A Mol bízik benne, hogy a horvát állam végre fogja hajtani az ítéletet. Ha nem, akkor jogi intézkedéseket fognak tenni arra vonatkozóan, hogy Horvátország korrigálja a korábbi korrupciós kijelentéseket, illetve a korábban Horvátországban kimondott ítéletet. „Másik, ami ennél egyértelműbb, hogy a bíróság azt mondta, hogy a Mol által állított szerződéses követelések megállnak. Ennek értelmében kártérítést állapítottak meg a magyar félnek” – mondta Mol vezető jogi tanácsadója.
Az ítéletnek Hernádi Zsolt további szabad mozgására nincs hatása. „Az elfogató parancs visszavonását csak Horvátország tudja megtenni. Lényegében az Interpollal ugyanez a helyzet" – válaszolta Kara Pál a sajtókérdésekre, aki hozzátette, hogy „most az kell hogy következzen, hogy összhangba kell hozni a horvát bírósági döntéseket a nemzetközi jogi határozatokkal.”
Reagált a horvát kormányfő
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Mol 2013 végén kezdeményezte az eljárást a horvát kormány ellen Washingtonban, azt állítva, hogy Zágráb nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
Az INA részvényeinek eladása 2003-ban kezdődött meg, Ivica Racan miniszterelnöksége alatt, majd különböző döntések születtek Ivo Sanader és Zoran Milanovic kormányzása alatt is
– mondta Plenkovic, hozzátéve, hogy ők megörökölték az ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követték, és folytatták az eljárásokat, valamint alátámasztották a horvát álláspontot.
Elárulta, hogy kielemzik a dokumentumokat, és utána döntenek a további lépésekről.
Plenkovic arról is beszélt, hogy a kormány mindent megtett azért, hogy visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Moltól. Szakértőket kértek fel, mélyelemzést végeztek a kivásárlásról, valamint ajánlatot tettek a Molnak, amelyet a másik oldal nem fogadta el, és sokkal több pénzt kért.
(Borítókép: A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. egyik fővárosi üzemanyagtöltő állomása Budapesten 2021. szeptember 4-én. Fotó: Róka László / MTI)