Hat pontban módosítaná az elfogadott katajavaslatot a budapesti iparkamara

A tegnap az Országgyűlés részére benyújtott kata-törvénytervezet szerint jelenleg körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka a jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik – a BKIK közleménye szerint.

A budapesti kamara több módosítást is javasol az új kata tekintetében:

• a BKIK azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-ével lépjen életbe – az indoklás szerint azért, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák;
• megfontolásra javasolják, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot keletkeztessen az ezt választó katások számára;
• a jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata – az indoklásuk szerint azért, hogy a tb-jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér-emeléssel;
• a BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására;
• a BKIK kezdeményezi, hogy a kata újraszabályozásával a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, amely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét. A BKIK szerint ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget – ennek értelmében a törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20 százalékáig lehetővé tennék a kifizetőknek történő számlázást. A Munka törvénykönyve általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Így bizonyos esetekben a munkavállaló által előlegezett, a munkavállaló nevére kiállított (azaz katás vállalkozó által is kiállítható) bizonylattal igazolt, a munkáltató érdekében vállalt költséget a munkaadó utólag megtérítheti, és közben a költségei között elszámolhatja. Ennek adózása a részletek függvényében változó, de sok esetben az összes adóterhe nagyjából 40 százalék körül alakul. Ennél egyszerűbb megoldási lehetőség, hogy a katás vállalkozóknak továbbra is legyen joga kifizetőknek kiállítani számlát, de ezen számlák után egy százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számla befogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében. Működőképes megoldás lehet a BKIK szerint az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát.
• a BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos áfa alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő katahatár ténylegesen kihasználható legyen.

A BKIK az új, egyszerűsített adó részleteinek kidolgozásához már több érintett iparági képviseleti szervezettel is felvette a kapcsolatot, továbbá online konzultációt is indított a katás vállalkozók körében, amelyet már 5 ezer vállalkozó töltött ki – derült ki a sajtóközleményükből. Ezek alapján fog a BKIK javaslatot tenni az új adónemre.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!