A fideszes képviselő adócsalóknak nevezte a katások megbízóit

„Visszatértünk a kiindulópontra, amiért ez az adónem megszületett” – értékelte a kisadózók tételes adója új szabályainak elfogadásáról szóló törvényt az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke.

Úgy fogalmazott, hogy az eredeti cél az volt, hogy a lakosságnak terméket vagy szolgáltatást értékesítő vállalkozók – például a fodrászok, villanyszerelők, festők, műkörmösök, kézművesek – számára akartak egy egyszerű, kevés adminisztrációval járó, észszerű adónemet megalkotni. A kata indulását követően az adónem alá bejelentkező, az előbb említett csoportba tartozó vállalkozások aránya 85 százalékot tett ki az összes katás között. Ezt úgy értékelte, hogy a kormány jól eltalálta, hogy kik ennek a kedvező adózási formának a célcsoportja. Megjegyezte, hogy ők az új szabályok szerint is jól járnak majd, mivel évi 18 millió forintra emelték azt a bevételi határt, ameddig alkalmazható a katás adózás, és ezért cserébe csak 50 ezer forint adót kell megfizetni. 

A képviselő azzal indokolta a törvénymódosítást, mert sok munkáltató bujtatott foglalkoztatásra használta ezt az adózási lehetőséget.

 Ahelyett, hogy bejelentették volna a munkavállalóikat, és kifizették volna utánuk a szükséges közterheket, adókat, járulékokat, ahelyett katás alvállalkozóként foglalkoztatták őket, miközben ténylegesen munkavállalóként dolgoztak. (…) Egyértelmű, hogy ez egy csalás, ezzel a munkaadók arra kényszerítették a katás vállalkozókat, a valódi munkavállalóikat, hogy kihasználva a kedvező adózási lehetőséget, éves szinten 250-300 milliárd forintot megtakarítsanak a munkaadóiknak. Ezzel azonban nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak

 – mondta Bánki Erik. 

Megemlítette azt is, hogy a katás adózás miatt a kényszervállalkozók elestek a munkavállalóknak járó juttatásoktól, és később a nyugdíjszámításnál duplán bajba kerülhetnek, mivel a szolgálati idő számításánál is csak időarányos mértékben veszik figyelembe az 50 ezer forintos befizetés járulékalapját – emiatt a minimálbér után járó nyugdíjhoz képest is alacsonyabb összegre számíthatnak az érintettek. „Valószínűsítjük, hogy erről az érintettek többsége nem is tud” – tette hozzá Bánki Erik. 

Arról azonban nem ejtett szót, hogy az elmúlt évtizedben, vagy akár az új jogszabálynál erre miért nem ügyelt a jogalkotó, kétharmados parlamenti többség mellett. Ugyanis az új szabályozás még azt az eddig létező lehetőséget is kizárja, hogy havi 75 ezer forint megfizetésével legalább a minimálbérnek megfelelő járulékalapra tegyen szert a vállalkozó, ehelyett bebetonozta az 50 ezer forint ellenében a havi 108 ezer forintos, minimálbér alatti járulékalapot. 

Ezt követően rátért arra, hogy a baloldali politikusokat ostorozza. Úgy fogalmazott, hogy „azok a baloldali politikusok, akik most szítják a tüzet, az utcai megmozdulások, vagy felhangok oldalára állnak, akik támadják ennek az adórendszernek a megváltoztatását, ezek a baloldali politikusok pedig álságosak, mert amikor annak idején a kata bevezetésekor törvényjavaslatként megjelent, egyikük sem támogatta a bevezetését.

Most, amikor annak az adónemnek a megmentőiként akarnak feltűnni, még egyszer mondom, abban az esetben, amikor a munkaadók ezt javarészt visszaélésre használták, ők korábban nem támogatták a bevezetését.

Kijelentette, hogy az ellenzéki politikusok bort isznak és vizet prédikálnak. 

Beszélt arról is, hogy azoknak, akik egyébként alkalmazottak lennének, vagy most kiesnek a katás adózási lehetőségből, több lehetőségük van.

„Ha valóban vállalkozók, és nem magánszemélyeknek szolgáltatnak, akkor választhatják az átalányadózást, amelynél egy nagyon kedvező, 40 százalékos költségátalány melletti adózási formában valamivel ugyan többet fognak fizetni, de még mindig egy alacsony adminisztrációs és alacsony adóteherrel bíró formát választhatnak” – ajánlotta a képviselő. Szerinte ha egy mai magyar átlagjövedelmet veszünk alapul, akkor ebben az esetben a katához képest mindössze 515 ezer forinttal fognak több adót vezetni éves szinten, mint amit eddig fizettek. Kijelentette, hogy a mellékállású vállalkozók az átalányadóval még jobban is járnak, mivel ha a mai magyar átlagbér szintjének felét veszik alapul, akkor ők a katával szemben 20 ezer forinttal kevesebb adót és járulékot fognak fizetni. 

Az eddig katásan adózó társas vállalkozásoknak – főleg bt.-kről van szó –, amelyeknek több munkavállalójuk van és nagyobb árbevételt érnek el, a kisvállalkozói adózásban (kiva) megtalálhatják azt a még mindig átlag feletti kedvezményt nyújtó adózási lehetőséget, amely a képviselő szerint az átlagos vállalkozásokénál alacsonyabb adóterhet jelent. 

„Mind a NAV, mind a Pénzügyminisztérium napokon belül a honlapjukon elérhető kalkulátorokkal segítik a most döntési helyzetben lévő vállalkozások munkáját ahhoz, hogy mindenki a számára legelőnyösebb megoldást találhassa meg” – mondta Bánki Erik. 

(Borítókép: Bánki Erik. Fotó: Fidesz-frakció Sajtóosztály)