Természetvédők: a makói palagáz-kitermelés végleg tönkretenné az Alföld vízkincsét

Miközben az Alföldet, de különösen Békés és Csongrád-Csanád megyét történelmi léptékű aszály sújtja, ami miatt 400 milliárdos jövedelemkieséssel számol mezőgazdaságon belül csak a szántóföldi növénytermesztés, a jégkármérséklő rendszert pedig gazdálkodói tévhitek nyomán tett halálos fenyegetések miatt állítják le, a kormány július 7-én bejelentette, hogy felpörgetné a hazai földgázkitermelést az orosz–ukrán háború miatti gázpiaci káosz hatásait enyhítendő, fokozva az ország energiabiztonságát.

Azt nem részletezte Gulyás Gergely a Kormányinfón, hogy ez lényegében a Makó környékén feltárt hagyományos módszerrel gazdaságosan ki nem termelhető földgáz felszínre hozását jelentené.

– emlékeztette közleményében a döntéshozókat a Magyar Természetvédők Szövetsége. A civil szervezet már egy évtizede is azért küzdött, hogy felhívja a figyelmet a palagáz-kitermelés csapdáira. Szerintük, és független szakértői jelentések szerint is, ami az Alföldön a legveszélyesebb, hogy magas a kockázata a felszíni és felszín alatti vizek, köztük termálvizek szennyeződésének.

Az okok a néhány év alatt kimerülő kutak, a kitermeléshez szükséges magas kútsűrűség, a drasztikus és vízigényes, 3-6 kilométer mélyben való folyadékos rétegrepesztés. Az Alföldön, különösen a Dél-Alföldön, az éghajlatváltozás miatt azóta még súlyosabb és gyakoribb lett az aszály, vízhiány, a talajvízszint egyre csökken. A kormány által tervezett „gazdaságos szintű” palagázfeltárás és -kitermelés végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója. A szervezet szerint hiba lenne, ha a Kormányinfón elhangzottak szerint a kormány a Helyreállítási Alap (RRF) korábban nem kért hitelrészét mégis lehívná és teljes egészében a fosszilis energiaimport oroszoktól való függetlenítésére fordítaná. 

„Az energiafüggetlenség, energiabiztonság úgy nem növelhető, ha csak az egyik fosszilisenergia-importot cserélik más fosszilis importjára vagy máshonnan való fosszilis importra. Magyarország valódi gazdasági stabilitásához és energetikai átmenetéhez a teljes hazai fosszilisenergia-függőséget – és nem csak az importfüggőséget – kell ütemesen csökkenteni. A nem megújuló energetikai fejlesztések fenntartják a függőséget, és hátráltatják a valódi megoldást jelentő energiahatékonysági, épületfelújítási és megújuló energiás beruházásokat, ezért továbbra sem lehet uniós vagy hazai közpénzeket költeni rá” – tette hozzá Botár Alexa.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!