Aligha lesz gyors katás jogorvoslat

Miután a kedden elfogadott új katatörvényt Kövér László, az Országgyűlés elnöke már aláírta, a kormány pedig többször is kinyilvánította, hogy nem kíván változtatni az elfogadott jogszabályon 

– legutóbb személyesen Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le a péntek reggeli rádióinterjúban, hogy ezt az adóemelést a nyugdíjkassza hiánya miatt szükségesnek tartja –, még két reménye lenne a szeptemberi váltásra kényszerülő, elkeseredettségükben utcai demonstrációkat tartó vállalkozóknak.

Az egyik, a tüntetéseken is sokszor elhangzott, illetve érdekképviseletek és szakmai kamarák által fogalmazott nyílt levelekben is megfogalmazott kérés volt, hogy Novák Katalin köztársasági elnök ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza a parlamentnek. A másik, hogy vagy a köztársasági elnök küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz a jogszabályt, de már több ellenzéki párt is jelezte, hogy a taláros testülethez fordul jogorvoslatért. 

Lényegében csak a köztársasági elnök lehetséges lépései halaszthatnák a törvény augusztusi hatályba lépését, már amennyiben nem írja alá azonnal, amint hazaér, jelenleg ugyanis Szlovéniában van.

Ugyanakkor érdekes helyzetet teremtene az is, ha Novák Katalin mégis az Alkotmánybíróság elé küldené a jogszabályt, ugyanis a testület a honlapjára feltett tájékoztató szerint július 18-tól ítélkezési szünetet tart augusztus 26-ig. 

Persze azért az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint még így is lenne lehetőség arra, hogy a bírák gyorsított ügymenetben vagy soron kívüli eljárásban tárgyalják a törvényt. A főtitkár, az előadó alkotmánybíró, a tanácsvezető kezdeményezésére vagy saját hatáskörében az elnök is elrendelheti ugyanis az adott ügy gyorsított eljárásban történő vagy soron kívüli elbírálását.

A gyorsított ügymenet a normál eljárási menetrendben megszabott határidőket lényegében megfelezi, vagyis rövidebb időt ad a testületnek a döntés meghozására. A soron kívüli eljárás pedig azt jelenti, hogy  amennyiben törvény az Alkotmánybíróság eljárására harminc napnál rövidebb időt határoz meg, soron kívüli eljárást kell elrendelni, és az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell. 

Az ítélkezési szünet egyébként nem érinti az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)