Amit eddig éreztünk a gazdasági helyzetről, az még csak a kezdet

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője az idei évre 5,7 százalékos, 2023-ra pedig 2,7 százalékos GDP-növekedést jelez, az elhúzódó háború, a romló nemzetközi gazdasági helyzet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt.

Az ukrajnai háború kitörése számos, döntően közvetett hatáson keresztül rontja a hazai növekedési kilátásokat. A közvetett hatások leginkább az ellátási láncok zavarain, és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülhetnek

– véli Suppan Gergely, aki szerint jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása vagy kedvező esetben enyhítése továbbra sem ismert. Szerinte a hatások a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlanok. A globális gazdaság várható lassulása – az egyes vezető gazdaságok fokozódó recessziós kilátása, a fokozódó infláció és az ez ellen hozott erősödő monetáris szigorítások következtében – beárnyékolja a növekedési kilátásokat.

Jobbak a magyar kilátások

A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőek, mivel az idei évre várható kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.

Azonban a második félévben a negyedéves alapú növekedés közel kerülhet a stagnáláshoz. A növekedésre mindazonáltal érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná – hívják fel a sajtóközleményükben erre a figyelmet.

Brutális infláció jöhet

Suppan Gergely szerint „az infláció a következő hónapokban jelentős mértékben emelkedhet tovább”. Szerinte ennek az oka elsősorban az átárazások, a forintgyengülés, a fogyasztást terhelő adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedés, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18–20 százalékot is.

A vártnál jóval szélesebb körű az idei inflációs várakozásunkat 11,7 százalékra, a jövő évit pedig 7,6 százalékra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet

– tette hozzá Suppan Gergely. Nyár közepére a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, a globális recessziós félelmek, a kamatemelési verseny és elszabaduló inflációs folyamatok miatt a 400–410 közötti sávba került fel a hazai deviza az euróval szemben. A forintot jelenleg az EU-s forrásokkal kapcsolatos megállapodás megszületése vagy a régiós háború fejleményei mozdíthatják ki ebből a sávból – a Magyar Bankholding közgazdászai szerint.

Lassulhat a bérek növekedése

2022-ben jelentősen erősödhet a bérdinamika, a Magyar Bankholding szakértőinek várakozásai alapján az egyszeri extra kifizetésekkel számított 16,1 százalékos bruttó átlagbér-növekedés, a minimálbér és garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi illetménye következtében.

2022-ben fokozódhat a munkaerőhiány, ezáltal a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamika várható. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban is fennmaradhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése 7,5 százalékra lassulhat – derült ki A Magyar Bankholding sajtóközleményéből.

(Borítókép: Index)