Menekülnének a katások külföldre, nagy baj lehet belőle

Több adótanácsadó arról számol be, hogy folyamatosan keresik őket a katás vállalkozók, milyen lehetséges megoldások vannak arra vonatkozóan, hogy alacsonyan maradjanak az adóterheik. A lapunk által megkeresett nemzetközi adószakértő is hasonló esetekről számolt be:

Nagyon megnövekedett a külföldi cégalapítási érdeklődés a katások körében, azonban számos nemzetközi adózási korlátra is figyelemmel kell lenni, ha szabályosan akarnak eljárni

– hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba okleveles nemzetközi adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy hiába van egy cég külföldön bejegyezve, ha az ügyvezetése Magyarországon található, hiszen akkor emiatt az adóját is Magyarországon kell megfizetnie. Tehát ha a külföldi vállalkozás tevékenységét vagy annak jelentős részét Magyarországon végzi, akkor itt lesz az üzletvezetésének a helye. A külföldi társaság pedig magyar adózónak minősül. 

Ugyancsak fontos kérdés, hogy valós gazdasági jelenléttel rendelkezik-e egy külföldi társaság a bejegyzése szerinti országban. A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiókcégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Sok a tévhit

Mindezek mellett fontos, hogy sokan abban a tévhitben élnek, hogy a külföldi cégtől kapott osztalék után nem kell itthon adózni. De amennyiben megállapítható, hogy Magyarországon van az adóügyi illetőség, akkor korlátlan adófizetési kötelezettség áll fenn: tehát a fő szabály szerint a külföldi osztalék után itthon is kell adózni Magyar Csaba szerint. Teljesen mindegy, hogy magyar adózóként Ciprusról, Észtországból vagy a Brit Virgin-szigetekről kap valaki osztalékot, itthon is kell adót fizetnie utána.

Sokan keresik az európai céges lehetőségeket, de utána meglepődnek, hogy Európán belül a magyar társasági adó a legalacsonyabb. Nem igazán lehet az európai országok között olyan helyszínt és adózást találni, ami versenyezni tud a katával

– emelte ki Magyar Csaba, aki arról számolt be, hogy Európán belül sokan kérdeznek rá külön Észtországra, ugyanis az a tévhit, hogy ott nem kell adózni a nyereség után. De ez az állítás csak akkor igaz, ha a tulajdonos nem veszi ki osztalékként az eredményt a cégből.

Ráadásul a magyar kiva adózási forma sokkal kedvezőbb: Észtországban 20 százalék társasági adót kell fizetni, ugyanezt tudja a magyar kiva, csak még kedvezőbben, hiszen a kiva esetében mindössze 10 százalék a társasági adó, ha a tulajdonos osztalékot vesz fel. Ciprust is sokan keresik, azonban a szigetországban 12,5 százalék a társasági adó mértéke, de minden céget könyvvizsgáltatni kell.

Adót így is meg úgy is fizetni kell

„Fontos tudni, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, különös tekintettel a költségekre, hiszen elképzelhető, hogy Európán kívül találunk a magyarnál kedvezőbb adózású helyszíneket, viszont a működéssel kapcsolatos kiadások (pl.: könyvelés, székhely- vagy irodabérlet) jóval magasabbak szoktak lenni ezekben az országokban a magyar viszonyokhoz képest” – nyilatkozta az Indexnek Magyar Csaba.

Az adószakértő számításai szerint a magyar adózóknak akkor éri meg alacsonyabb adókulcsú helyszíneken céget alapítani,

Tehát ezen összeg alatt többe kerül a leves, mint a hús.

Villámgyorsan átment a parlamenten a törvényjavaslat

Amint arról beszámoltunk, múlt héten hétfőn nyújtották be az új katatörvényről szóló javaslatot, amelyet aztán rohamtempóban, már kedden el is fogadott az Országgyűlés. A Magyar Közlönyben ugyan még nem jelentek meg a részletszabályok, de ebben a cikkünkben sorra vettük, mi és hogyan változik az új törvény elfogadása által. A szakmai szervezetek sorra szólaltak fel az elmúlt napokban a törvény ellen, valamint több tüntetés is szerveződött – gyakorlatilag a törvény megszavazása óta mindennap, így hétfőn is.

(Borítókép: A katatörvény ellen tüntetők a Parlamentnél 2022. július 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)