A katatörvény olyan dolgokat indíthat meg, amiket még a kormány se szeretne

A katatörvényt a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlament elé, múlt héten kedden azonnal meg is szavazták a képviselők, hétfőn pedig Novák Katalin köztársasági elnök is aláírta a törvény módosítását. „Megértem, hogy kérdéseik vannak. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a kormány megfelelően segítse az érintetteket” – vélekedett az államfő az aláírását követően.

Emellett a cikk tárgyához tartozik az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már hetek óta, de Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtette, hogy brutális gazdasági válságba vágtatunk.

Ez egy közgazdasági tétel, de ha esetleg ez a kijelentés nem lenne elég megalapozott az olvasó számára, akkor egy 2016-ban, a Költségvetési Tanácsnak benyújtott tanulmányból is idézünk: „Több kutatás is igazolta, hogy a magyarországi rejtett gazdaság mérete a hivatalos GDP-hez képest az 1993-as 33 százalék körüli csúcsról 2007-ig 25 százalék körülire csökkent, majd a pénzügyi-gazdasági világválságot követően érezhetően újra lassú emelkedésbe váltott. Egyértelműen megállapítható: a rejtett gazdaság a sajátos magyar kapitalizmus kialakulásának, erősödésének szoros velejárója, sőt mozgásformája. Egyik lényeges okozója a gazdaság aránytalanságainak és a társadalmi deformációknak, különösképpen az egyenlőtlen versenynek, a túl nagy teherviselésnek túl szűk körben, a szélsőséges jövedelmi és vagyoni differenciálódásnak”.

Az Index által megkérdezett Lentner Csaba közgazdászprofesszor úgy látja, a szürkegazdaság alakulását Magyarországon, hogy 2010-től a kormány a feketegazdaság visszaszorításába rengeteg erőt fektetett. A költségvetési fegyelmet megteremtették és 14-20 százalékra szorították vissza szürkegazdaságot – ezt szerinte a jó törvényekkel és a megfelelő ellenőrzésekkel sikerült elérni.

Jelenleg nem nagyon van olyan gazdasági elemző se a nemzetközi, se a hazai porondon, aki ne prognosztizálna a közeljövőben válságot. Amennyiben ez igaz lesz, úgy egyértelmű, hogy a szürke- és a feketegazdasági szektor meg fog élénkülni, ide értve a rejtett foglalkoztatást, és erre ráérkezik még a magyar kontextus, hogy egy olyan adónem lett megbolygatva, amit pont ennek a csökkentésére hoztak létre – a lapunknak nyilatkozó közgazdászprofesszor szerint.

A kata erre tehet rá egy lapáttal

Lentner Csaba szerint a törvény megváltoztatásával bizonyos területeknél nagy mértékben a szürkegazdaságba, illetve a feketefoglalkoztatásba fogja terelni az embereket. Szerinte ez az adónem egy jelentős gazdaságfehérítő intézkedés volt, ami egyszerre volt az érdeke a multinak és a kis- és középvállalkozásoknak.

Ez egy jó konstrukció, egy jó magyar módi volt. A katatörvény megváltoztatása viszont a szürke- és feketegazdaság megerősödésével fog járni. Mindenhol egy gazdasági visszaesés van, és ez a törvénymódosítás, időzítés szempontjából, nem volt szerencsés

– fogalmazott lapunk megkeresésére az NKE tanára. Szerinte az a jó adótörvény, ami betartható az állampolgárok részéről, az állam részéről pedig betartatható. Ráadásul úgy látja, nem biztos, hogy az új katatörvény megérte költségvetési szempontból, szerinte az állami gazdasági bevételeket érdemben nem fogja növelni a módosítás: „Tízmilliárdos nagyságrendeknél nem tudok többre gondolni ezzel kapcsolatosan. Mindenki meg fogja oldani máshogy, és mindenki mögé nem lehet ellenőrt állítani”. 

Szerinte ha a gazdaság helyzete javul, akkor vissza kell építeni ezt az adórendszert, hiszen ebben nem érte meg adót csalni: „Könnyen betartható volt. Most vissza fognak jönni a számla nélküli kifizetések és a hasonló, a feketepiacra jellemző ügyletek”.

Egyébként Lenter Csaba állításával teljesen összecseng a korábban említett tanulmány is, amit a Költségvetési Tanács 2016-ban a szürkegazdaság természetéről kapott: „Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban alacsonyabb a rejtett gazdaság részaránya, ahol a társadalmi-politikai rend stabil, nincsenek súlyos szociális problémák. Vagyis ott, ahol a törvények betartathatók, a vállalkozások és a munkavállalók adó- és bürokratikus terhei elviselhetők, és a rejtett gazdaság, a politika és a közigazgatás szereplői között nincs összefonódás” – áll a jelentésben.

Már most keresi mindenki a kiskapukat

Több adótanácsadó arról számol be – ahogy azt mi is megírtuk –, hogy folyamatosan keresik őket a katás vállalkozók, milyen lehetséges megoldások vannak arra vonatkozóan, hogy alacsonyan maradjanak az adóterheik. A lapunk által megkeresett nemzetközi adószakértő is hasonló esetekről számolt be: „Nagyon megnövekedett a külföldi cégalapítási érdeklődés a katások körében, azonban számos nemzetközi adózási korlátra is figyelemmel kell lenni, ha szabályosan akarnak eljárni” – hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba okleveles nemzetközi adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. 

Szerinte fontos figyelembe venni, hogy hiába van egy cég külföldön bejegyezve, ha az ügyvezetése Magyarországon található, hiszen akkor emiatt az adóját is Magyarországon kell megfizetnie. Tehát ha a külföldi vállalkozás tevékenységét vagy annak jelentős részét Magyarországon végzi, akkor itt lesz az üzletvezetésének a helye. A külföldi társaság pedig magyar adózónak minősül. 

Ugyancsak fontos kérdés, hogy valós gazdasági jelenléttel rendelkezik-e egy külföldi társaság a bejegyzése szerinti országban. A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiókcégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(Borítókép: Tüntetés a katatörvény eltörlése ellen 2022. július 16-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)