Moszkva terrorizál, vagy csak nem éri meg neki az európai gázszállítás?

Az orosz energiacég, a Gazprom bejelentette, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezeték turbináján végzett munkálatok érdekében csökkenti a Németországba irányuló gázáramlást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez egyszerűen „gázzsarolás” Európa ellen.

A világ továbbra is reménykedik abban, hogy az ukrán kikötőkből ezen a héten megindul a gabonaexport a megállapodásoknak megfelelően. A Gazprom hétfőn közölte, hogy a karbantartási munkálatok elvégzéséhez a jelenlegi szint mintegy felére kell csökkentenie a gázellátást, de a német kormány szerint nincs technikai oka a gázellátás korlátozásának – írja a BBC.

Oroszország Európa ellen is háborút folytat

Az Északi Áramlat 1 már hetek óta jóval a maximális teljesítőképessége alatt üzemel, a hónap elején pedig egy tíznapos karbantartási szünet miatt teljesen leállították. Tavaly Oroszország szállította az európai gáz negyven százalékát, az Európai Unió pedig azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverként használja az energiát.

Az egyre súlyosbodó, egész Európát célzó gázzsarolásra azért van szüksége ennek a terrorista államnak, hogy minden európai ember életét megkerítse 

– nyomatékosította Zelenszkij. Elmondta, hogy Oroszország szándékosan nehezíti meg az európai országok téli felkészülését, mert az sem érdekli az elnököt, hogy a szegény emberek jobban fognak szenvedni a téli hónapokban. A gázellátás legutóbbi csökkentése tovább erősíti az uniós országokra nehezedő azon nyomást, hogy még tovább csökkentsék az orosz gáztól való függőségüket, ez pedig megnehezíti a gázkészletek feltöltését. 

A tagországok kénytelenek elfogadni az Európai Bizottság javaslatát? 

Az európai energiaügyi miniszterek kedden találkoznak Brüsszelben, ahol közösen szeretnének megoldást találni a válságra. Múlt héten az Európai Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy a következő hét hónapban tizenöt százalékkal csökkentsék a gázfogyasztásukat az esetleges vészhelyzet bekövetkezése miatt. A terv első felében a csökkentés önkéntes alapon működne, de a Bizottság dönthetne a kötelezővé tételről, ha vészhelyzet alakulna ki. 

Bár sok ország ellenérzéseit fejezte ki a tervvel kapcsolatban, nagy a nyomás az EU fővárosaira, hogy elfogadják a megállapodást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban „valószínű forgatókönyvnek” ítélte, hogy Oroszország teljesen leállítja az EU gázellátását. A nagykereskedelmi gáz ára jelentősen megugrott azóta, hogy Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, ami világszerte kihatással volt a fogyasztói energiaárakra is.

A Kreml a nyugati szankciókat okolja az áremelésért, és kitart amellett, hogy megbízható energiapartnerként nem ő a felelős a mostanában észlelhető ellátási zavarokért. Eközben Ukrajna továbbra is abban reménykedik, hogy az ENSZ múlt heti mérföldkőnek számító megállapodása után a fekete-tengeri kikötőkből „napokon belül” újraindul a gabonaexport.

Ha a felek garantálják a biztonságot, a megállapodás működni fog. Ha nem, akkor nyilván nem fog

– közölte Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter. 

Egy idő után nem éri meg az európai piac 

Egyesek szerint azonban a többfrontos háborút folytató orosz elnök egyszer úgy fog dönteni, hogy Moszkva stratégiai érdekeinek kedvéért feláldozza az európai energiahordozók eladásaiból befolyt összeget. 

Winkler Gyula, romániai közgazdász-politikus az Új Magyar Szónak adott interjújában három lehetséges végkimenetelt vázolt fel: csökkentett mértékben, de folyni fog a gázellátás télen, rendkívül nagy mértékű lesz a csökkenés vagy teljesen le fog állni a szállítás. Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslata több okból is kifogásolható, ezért nem csodálkozik a kritikus hangokon.  

Úgy vélte, Európa számára hosszabb távon járható út az orosz energiától illetve az orosz gáztól való teljes függetlenedés, viszont ezért nagyon nagy árat kell fizetnie.

Láthatjuk, hogy a közös beszerzés – amelyről több ideje beszélünk, és amely az egyik pontja az Európai Bizottság javaslatának – előnyeit tulajdonképpen semlegesíti az, hogy hihetetlen mértékben nőtt az energiahordozók ára a világpiacon, és mivel az Európai Unió közelebb van a válsággóchoz, jobban megszenvedi az általános áremelkedést

– mutatott rá.

A szomszédjainkhoz képest mi viszonylag nyugodtak lehetünk, viszont ez nem jelenti, hogy el lehet szigetelődni az európai és világpiactól

– fűzte hozzá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa.

Ázsia lehet az új piac

Winkler Gyula szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy Oroszország nem találna másik felvevőpiacot a jelenleg Európába szállított energiahordozóknak.

Az egyoldalú függőség már nem teljesen reális Oroszország esetében, hiszen vannak adataink arról, hogy az elmúlt négy hónapban Kína, India és más ázsiai vásárlók felé látványosan megnövekedett az energiahordozók szállítása és konkrétan a gázszállítás Oroszország részéről

– magyarázta a politikus. Véleménye szerint Kína legutóbbi azon kijelentése, miszerint nem teszi közzé a kereskedelmi adatait is, csak egyet jelent: az ország a háborúban álló Oroszországgal kereskedik.

Mi diverzifikáljuk a forrásainkat, ők diverzifikálják a piacaikat. Ez azt jelenti, hogy akár hosszabb konfliktusra is be kell rendezkedni, a gazdasági szankciók pedig, mint láttuk, azt is ütik, akit büntetnek, de azt is, aki büntet, jelen esetben az Európai Uniót

– szögezte le Winkler Gyula.

(Borítókép: az Északi Áramlat 1 balti-tengeri vezeték gázfogadó állomása Lubminban 2022. július 25-én. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance / Getty Images)