Döntött az amerikai jegybank, megemelték a kamatot

A Fed a jegybanki alapkamat sávját 0,75 százalékponttal 2,25–2,50 százalékra emelte meg a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén. Legutóbb, a 2022. júniusi ülésükön az eredetileg várt 50 bázispont helyett ugyancsak 75 bázisponttal (1,50–1,75 százalékra) emelték meg a jegybanki alapkamat sávját.

A CNBC szerint a Fed júniusi és júliusi emelése az eddigi legjelentősebb beavatkozást jelentik a kilencvenes évek eleje óta. E két hónap alatt olyan magasra emelték a kamatrátát, amire 2018 vége óta nem volt példa.

Augusztusban a Fed kamatemelésekről döntő szaktestülete, a Nyílt Piaci Bizottság (FOMC) várhatóan nem ül össze, legközelebb szeptemberben lehet arra számítani, hogy ismét kamatemelésről döntenek. Több amerikai tisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy

Elemzők szerint a Fed legkorábban jövő nyáron kezdheti el csökkenteni a kamatot – bár a legutóbbi jegybanki előrejelzésben még azt írták, hogy 2024 előtt nemigen lehet erre számítani. A jegybanki lépésekkel összefüggésben Elizabeth Warren szenátor azt mondta a CNBC-nek: attól tart, hogy a Fed-lépés gazdasági veszélyt jelent azáltal, hogy közvetve növelheti a munkanélküliséget az Egyesült Államokban.

A múlt héten az Európai Központi Bank is kamatemelés mellett döntött az infláció miatt, ami nem számít gyakori lépésnek. A magyar jegybank pedig kedden döntött egy újabb kamatemelésről.

Ezzel indokolt a Fed 

Az MTI szerint a döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy a közelmúltban a kiadások és a termelési mutatói lanyhultak. Az előző, júniusi döntés indoklásában a Fed még élénkülni látta a gazdasági aktivitást az első negyedévihez képest. A mostani dokumentum mindazonáltal megerősíti az előzőt abban, hogy az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi.

Az előzőhöz hasonlóan a mostani dokumentum is leszögezi, hogy a testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint.

A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják céljainak elérését. A bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat – írták.

A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyílt Piaci Bizottság (FOMC) a mostani, júliusi ülésén tett bejelentéséhez nem csatolt gazdasági előrejelzést. Az előző, júniusi kamatdöntő ülésén azonban módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is. Akkor az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-eset 1,9 százalékra 2,0 százalékról.