Miért pont most és pont így kellett megváltoztatni a katát?

Ahogy arról már többször beszámoltunk, a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az új katatörvényt  a parlament elé. A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint az új törvény továbbra is alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínál a legkisebb vállalkozásoknak – parlamenti elfogadásával egy időben országszerte tüntetések kezdődtek.

De nagyon úgy tűnik, hogy a kormány rendíthetetlen. Az új katatörvény módosításával várhatóan jelentősen csökkenni fog a jelenleg 450 ezresre becsült katás adózói kör, így sokaknak hirtelen, pár hét alatt kell átgondolniuk, hogyan szervezik át vállalkozói létüket, továbbá sokan a kiskapukat kezdték keresni. 

Részben a gazdaság kifehérítésének szándékával vezette be a kormány 2013-ban a kisadózók tételes adóját, a katát, ezzel létrehozva egy nemzetközi összehasonlításban is viszonylag alacsony adóterheléssel és kevés adminisztrációval járó, népszerű adózási formát – mint azt egy korábbi írásunkban összefoglaltuk. 

A Kibeszélő 41. adásában az alábbi kérdéseket segített Heinczinger Robert EY-partner tisztázni:

• Hogyan és miért alakult ki ez a rendszer?
• Miért kellett most belenyúlni?
• Milyen lehetséges megoldások előtt állnak ezek a vállalkozások?
• Mi lehetett az állam szándéka, amikor úgy döntött, hogy véget vet ennek a rendszernek?
• Milyen költségnövekedéssel számolhatnak azok, akik korábban ezt az adónemet választották?

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!