A nyugdíj mellett dolgozók többsége abbahagyja a munkát az új katatörvény miatt

A Mapei Kft. 100 szakember megkérdezésével készült gyorsfelméréséből kiderült, hogy az építőiparban dolgozók 86 százalékát érinti valamilyen formában a kata átalakítása, többségüket hátrányosan.

A megkérdezett szakemberek közül csak nyolcan katázhatnak majd ősztől, mert ők eddig is magánszemélyeknek dolgoztak. Nemcsak a katások járnak rosszul, hanem azokat is hátrányosan érinti a törvénymódosítás, akik katás alvállalkozókkal együtt végeznek munkát.

A felmérés szerint a katatörvény módosításával valószínűleg megnő a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli munka, valamint megemelkednek a vállalási árak is.

A válaszadóknak csak a töredéke számít pozitív változásokra, amely a piac tisztulása, a kontárok számának csökkenése vagy éppen az egyenlőbb árképzés lehet.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője Az Üzlet gazdasági magazinnak azt mondta: a szakemberek körében jelenleg nagy a tanácstalanság és a kapkodás. 

A dolgozók 80 százaléka ugyanis negatívan értékeli a kata átalakítását, mivel nem tudnak cégeknek számlázni, és nagymértékben emelkedik az adó- és adminisztrációs teher.

A válaszadók egyötöde ugyanakkor pozitív hatást remél a változástól. Szerintük a kata eddig igazságtalan volt, a katások aránytalanul keveset adóztak, és többen visszaéltek ezzel az adózási formával.

Markovich Béla az utóbbi véleményekkel nem ért egyet, az ügyvezető ugyanis csak egyetlen olyan esetről tud, amikor színlelt foglalkoztatás történt. A megkérdezettek nagy része fő- vagy mellékállású, illetve nyugdíj mellett dolgozó katás volt. Utóbbiak közül többen is azt válaszolták, hogy 

Az Országgyűlés kivételes eljárás keretében július 12-én fogadta el a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítást, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be.

A törvényváltoztatással szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek számlázhatnak, így a kedvező adózási rendszerből számítások szerint több százezer kisvállalkozó esik ki.

Magyarországon a tíz éve bevezetett adózási formát nagyjából 400 ezer kisvállalkozó használta, közülük több mint 300 ezernek új adózási forma után kell néznie, vagy új munkahelyet kell keresnie.

A bejelentést követően tüntetéssorozat kezdődött, Novák Katalin köztársasági elnök azonban július 18-án aláírta a katatörvény módosítását.

A Kibeszélő című podcast 41. adásában egy adószakértővel elemeztük a helyzetet. A beszélgetésből kiderül az is, hogyan és miért alakult ki ez a rendszer, és hogy milyen költségnövekedéssel számolhatnak azok, akik korábban ezt az adónemet választották.

(Borítókép: Tüntetés Budapesten a katatörvény ellen 2022. július 22-én. Fotó: Szabó Réka / Index)