Az inflációs várakozások alapján nem lehet sok jóra számítani

Minden bizonnyal csaknem 15 százalékra ugrik fel az infláció júliusban Magyarországon. Júniusban 11,7 százalékos éves áremelkedést mért a KSH. Tehát további gyorsulás várható a kedden érkező hivatalos adatokban. Az év végére vonatkozó várakozások a rezsidrágítás hatására még inkább elszálltak, már 16,5 százalékra várja a piac a decemberi árindexet. Abban megosztottság van, hogy jövőre mennyire mérséklődhet az áremelkedés.

Mivel augusztus 1-től érvényes a rezsicsökkentés megváltoztatása, így a júliusi inflációban természetesen még nem látszik annak a hatása. A Portfolió az elemzésében az alábbi tényezőket gyűjtötte össze, ami az árak emelkedéséhez vezetett:

• forintgyengülés;
• a különadók másodkörös, árakba beépülő hatása;
• a chipsadó (neta) és a jövedékiadó-emelés;
• a háború miatt akadozó ellátás és alapanyag-drágulás a termelésben;
• az élelmiszerársokk;
• az erős háztartási kereslet;
• továbbá a piaci energiaárak folyamatos beárazódása más terméknél.

Mindezek mellett az, hogy tavaly ilyenkor nagyot emelkedtek az üzemanyagárak – hiszen a viszonyítási alapot emelve mérsékli az éves árindexet –, valamint a nyersanyagárak is estek, csekély visszafogó hatást jelent csupán. Az elemzők tulajdonképpen még kicsit optimistábbak a jegybankhoz képest. Az MNB szerint 13-14 százalékos lehet a júliusi infláció. Az elemzői várakozások konszenzusa ennek a sávnak a legalján található.

(Borítókép: Tejespult egy budapesti bevásárlóközpontban. Fotó: Kovács Attila / MTI)