Vidéki bérlakásprogramot indít az Erste Bank, bár idén jelentős profitcsökkenést könyvelt el

Noha számos korábban előkészített ügyletnek köszönhetően 2022 első félévében jelentősen, 9,4 százalékkal növelni tudta működési bevételeit az Erste Bank, és számos területen javultak az eredményei, piaci pozíciói és részesedése, mégis számos egyszeri negatív hatás miatt jelentősen csökkent az elért profit az előző év azonos időszakához képest – ismertette Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Míg 2021 első hat hónapjában realizált 31,7 milliárdos adózott eredményt könyvelhettek el, addig idén mindössze 4,4 milliárdot.

A nagyjából 45 milliárdos eredménycsökkenést legnagyobb részben a 18,7 milliárd forintnyi befizetett extraprofitadó okozta, de jelentős szerepe volt a támogatott otthonteremtési konstrukciók, főleg a Babaváró hitel miatt szükségessé váló átértékelésnek is, igaz, az többéves viszonylatban megtérül majd. De ugyancsak jelentősen, 7,9 milliárd forinttal megdobta a működési kiadásokat az első fél évben a Sberbank-végelszámolás miatti egyszeri befizetés, melynek visszatérítését még várja a bank, amely egyébként számos új ügyfelet is köszönhet nemcsak a lakossági, de a vállalati és önkormányzati szegmensben is. A meghosszabbított kamatstop hatásaként 4,6 milliárdos mínuszt könyveltek el. Ugyancsak a működési kiadásokat növelte a béremelés, a munkavállalói részvényprogram elindításának és az idei informatikai fejlesztések hatása, valamint a Random Capital és a Commerzbank vállalati portfóliójának akvizíciójával kapcsolatos költség. Igaz, utóbbi a pénzintézet reményei szerint már a második félévben kezdhet megtérülni, mivel ennek átvételével a negyedik legnagyobb piaci szereplővé válik a bank a vállalati szegmensben. Mindezek miatt a tavalyi 44,8 százalékról 55,1 százalékra nőtt a bank költség-bevétel aránya.

Szépen nőtt a lakossági üzletág

Pedig bevételi oldalról nézve igen kedvezően indult az év a bank számára. Az első hat hónap végére sikerült 11 százalékkal növelni az ügyfélhitelek és kötvények állományát éves összevetésben. Szintén kedvezően alakult az új finanszírozás volumene is, 18 százalékkal bővült egy év alatt. A teljes lakossági hitelállomány is jócskán, öt százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – elérve az 1147 milliárd forintot, ugyanakkor az új kihelyezések volumene 7,7 százalékkal maradt el éves összevetésben a tavalyitól. Ebben az infláció és a kamatemelések hatása is tetten érhető, számszerűsíteni azonban még nem lehet, hogy milyen arányban – mondta kérdésre válaszolva Harmati László vezérigazgató-helyettes.

A lakosságijelzáloghitel-kihelyezést érezhetően a rezsicsökkentés átalakítása torpantotta meg – noha abban, hogy az új folyósítások öt százalékkal maradnak el a 2021-es első féléves eredményektől, azért szerepe volt az MNB-s zöldhitelprogramnak is, ahol a kérelem befogadása és a folyósítás között jelentős idő is eltelhet, mivel legtöbben új építésű ingatlanra vették fel –, a Babaváró hitelek folyósítása 17,3 százalékkal csökkent, de itt trendszerű visszaesést lát a bank.

Mivel még nem ismert, hogy az otthonteremtési támogatott hitelkonstrukciókat pontosan milyen feltételekkel hosszabbítja meg a kormány, nehéz megjósolni, hogy mennyire tudja visszafogni a lakáshitelezés visszaesését – mondta Harmati László, hozzátéve, hogy amennyiben változatlanok maradnak a kondíciók, egyértelműen stabilizálhatja a piacot. Az is kérdéses, hogy az eredetileg 2022 végéig folyósítható otthonfelújítási hitelprogram sorsa mi lesz, mivel az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt a kereslet iránta.

A lakossági szegmensben jelentős volt az első félévben a személyikölcsön-kihelyezés 15 százalékos növekedése, ami a bank szakértői szerint elsősorban a fogyasztás felpattanásának volt köszönhető, miközben az átlagosan folyósított hitelösszeg 2,5 millió forintra nőtt. A bank számára kedvezően alakult a lakossági hitelmoratórium újabb bejelentkezési etapja is: a mintegy 450 ezer, hitellel rendelkező ügyfélből a korábbi 2,5 százalék helyett már csak 1,5 százalék jelezte, hogy kihasználná az év végéig rendelkezésre álló lehetőséget. A hitelmoratórium negyedik fázisában a jelzáloghitelesek 2,6 százaléka, a Babaváró hitelesek 3,5 százaléka és a fedezetlen hitelesek 1,3 százaléka jelezte belépési szándékát a júliusi határidőre, ez nagyjából ötezer ügyfelet jelent. 

Jelentősen, 21 százalékkal nőtt a kezelt lakossági ügyfélvagyon is, meghaladva a 4617 milliárd forintot: ezen belül az ügyfélbetétek állománya 14,3 százalékkal nőtt, elérve az 1885 milliárd forintot, míg a befektetések aránya elérte az 59 százalékot a megtakarításokon belül. A befektetett és kezelt vagyon 25,9 százalékkal nőtt az Erste Befektetési Zrt.-nél, a privátbanki üzletágban kezelt vagyon nagysága pedig 830 milliárd forint volt. 

Rekordokat döntött a vállalati finanszírozás

A vállalati üzletág is rekordféléven van túl, sorozatban negyedik alkalommal lettek piacvezetők. Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője kiemelte, hogy 20,3 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben a kezelt hitel- és kötvényállomány, elérve a 953 milliárd forintot. A legnagyobb bővülést a kkv-szegmens finanszírozása mellett a korábbi években előkészített kereskedelmi célú ingatlan- és nagyvállalati projekteknél érték el. Az új kötvény- és hitelkihelyezések volumene 56 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

Ugyanakkor változatlan körülmények között az év második felében már jelentős eredménynövekedéssel számol az Erste

– jegyezte meg Jelasity Radován. Annak ellenére is, hogy a kormányzat újabb hitelmoratóriumot jelentett be az agráriumban tevékenykedők számára. A bank felmérése szerint az általuk kezelt, nagyjából 150-160 milliárd forintnyi, agrárérintettségű hitelállomány harmada lehet alkalmas a moratórium feltételeinek, de kérdéses, hogy végül hány ügyfelük nyilatkozik arról szeptember 1–15. között, hogy belép. 

2023 első negyedévére egy új zöldhitel-konstrukciót tervez elindítani a karbonsemleges működést egyébként komolyan vevő és 2023-ra saját működését már így szervező bank, ezzel is támogatva az energiahatékonyság-javítást.

Elindul itthon is a bérlakásprogram

Az osztrák tapasztalatok alapján indított hazai bérlakásprogramban 2025-ig száz megfizethető bérlakás finanszírozását tűzte ki célul a bank – jelentette ki Jelasity Radován. Ez része a bankcsoport pénzügyiegészség-stratégiájában megjelölt célkitűzésnek, miszerint 2030-ig 15 ezer új lakást hoznak létre, amelyeket megfizethető áron adnának bérbe.

Elsősorban vidéki önkormányzatokkal tárgyalnak – például a pécsivel –, mivel úgy vélik, hogy a fővárosi lakáspiac elég éretten működik. Emellett aktívan keresnek további önkormányzati, lakásfejlesztő együttműködő partnereket. A magyar leánybank célja alacsony energiaigényű, zöld lakások létrehozásának támogatása, amelyek hosszabb távon is a bank tulajdonában maradnának, ezért többségében egy blokkban építenék meg, megkönnyítve a későbbi üzemeltetést. Megfizethető árú bérbeadáson pedig a piaci ár alatt húsz százalékkal meghúzott határt értenek, mivel nem szociálisbérlakás-programot terveznek. A program az alacsonyabb keresetű társadalmi csoportok – például ápolók, védőnők, rendőrök, pedagógusok, de bárki számára nyitott lesz – számára kínálna hosszú távú bérleti konstrukciót.

(Borítókép: Jelasity Radován 2020. július 4-én. Fotó: Huszti István / Index)