Jön a recesszió és az IMF?

„Ez még nem az a klasszikus válság, ami egy-másfél éven belül bekövetkezhet, de abba az irányba haladunk” – mondta László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a Szabad Európának adott interjújában. A közgazdász hangsúlyozta: „a fogyasztói várakozások romlanak, az emberek kezdenek megijedni. A szomszédunkban zajló háború miatt megugrottak az energiaárak. Ez párosul azzal a félelemmel, hogy ellátási problémák lehetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a koronavírus miatt még mindig vannak olyan ellátási láncok, amelyek nem álltak helyre.

Néhány évvel ezelőtt senki nem vette volna komolyan azt az elemzőt, aki tartósan négyszáz körüli forint-euró árfolyammal számol. Ez most a mindennapok része

– fogalmazott László Csaba, aki szerint a politikusok azért mondják azt, hogy fel vannak készülve a következő válságra, mert azt remélik, hasonló lesz a korábbiakhoz. „Egy következő válságra ezért csak korlátozottan lehet felkészülni. Vannak persze hasonló válságok, ha jönne egy újabb világjárvány, arra jobban fel lennénk készülve, mint voltunk 2020-ban” – vélekedett az adószakértő a Szabad Európának adott interjújában.

A magyar kormány egyébként mindannak az ellenkezőjét csinálta, mint amivel készülni lehet a nehezebb időkre. Olyankor tartalékokat kell képezni – amikor még jól megy a gazdaságnak. A magyar kormány még akkor is nyomta a gázt a Covid lencsengése után, amikor az már komoly költségvetési hiányt produkált

– emelte ki a közgazdász. Szerinte ugyanez igaz a monetáris politikára is. Mint mondta, az MNB túl sok ideig tartotta alacsonyan a kamatot. Ez, és az uniós támogatások hiánya pedig komoly recessziós fenyegetést jelent – hangsúlyozta a szakember.

László Csaba elmondta, hogy 2007–2008-tól kezdve egyfajta „kegyelmi állapot volt”, mert csökkentek a nyersanyagárak és a kamatok is alacsonyak voltak. Megjegyezte ugyanakkor: „tankönyvi példa, hogy ha ész nélkül nyomják a pénzt a rendszerbe, az előbb-utóbb inflációhoz vezet”.

A miniszterelnök időről időre elmondja, hogy a közgazdaságtankönyvek a szemétdombra valók, de van néhány alapvető összefüggés, ami ezer éve is igaz volt és ezer év múlva is igaz lesz. Az egyik ilyen, hogy ha a jövedelmek valós többlettermelés nélkül nőni kezdenek, abból infláció lesz

– magyarázta. Hozzátette, hogy egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mekkora lesz az infláció és meddig tart majd, de ezt „nem lehet megúszni”. Véleménye szerint

A közgazdász elmondta, hogy egyelőre nem látszik a hatása az alapkamatemelésnek. Ezt azzal magyarázta, hogy az infláció magasabb, mint amennyi a kamat. „Az MNB rá fog kényszerülni egy minimum 300–500 bázispontos emelésre, hogy tényleg pozitív legyen a reálkamat. Ha eljutunk idáig, akkor a hitelezés vissza fog esni, és el fognak kezdeni kivárni a gazdasági szereplők. Ez pedig már tényleg a recesszió előszobája” – tette hozzá.

Az adószakértő elmondása szerint a piacok jól látják, hogy a magyar sérülékenység megint nagyon magas. „Úgy tűnik, megint ugyanabba a folyóba lépünk, amit már sokszor megéltem: kezd egyre magasabb lenni a folyó fizetési mérleg hiánya, elkezdett beindulni az infláció, zuhan a forint” – mondta. Hozzátette, hogy szerinte 2007–2008-ban tulajdonképpen ugyanebben a helyzetben voltunk. „Szerettem volna azt hinni, hogy nem kell megint elővenni a klasszikus tankönyveket, hogy ilyenkor mi jön” – fogalmazott.

A korábbi időszakokban ilyenkor jött az IMF. Ezt most sem zárnám ki

– hangsúlyozta László Csaba.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)