Fizetésemelést követelnek a magyar dolgozók, egyre nagyobb a nyomás

Karácsony Zoltán szerint a béremelés egy olyan kérdéssé vált az utóbbi időben, amely minden mást felülír a munkahelyeken. Példaként idézte egy nemzetközi cég magyarországi HR-igazgatójanak kijelentését, aki azt mondta neki:

Senkit nem érdekel, hogy mit teszünk a rugalmas munkarendért vagy a Covid ellen. Mindenki fizetésemelésért ostromol bennünket.

A szakértő kifejtette: az alapvető probléma az, hogy senki sem tervezett előre olyan mértékű inflációval, amilyet például júliusban is kimutatott a Központi Statisztikai Hivatal.

Mindeközben a MÁV-nál, a Volánnál, a Magyar Postánál és a közműágazatban 2021 nyarán még arról állapodtak meg a szakszervezetek a munkaadókkal, hogy három év alatt összesen átlagosan 15 százalékkal emelik a munkavállalók alapbérét.

Karácsony Zoltán szerint a helyzet azért is nehéz, mert először a legjobb munkavállalók távoznak a cégektől (amire azért is van lehetőségük, mert a szokásosnál is több betöltetlen állás van). A munkaerőhiány jele az is, hogy az utóbbi időben a magyar kormány újabb országok irányában (Kolumbia, Brazília, Venezuela, Oroszország, Grúzia, Kirgizisztán) könnyítette meg a munkaerő-toborzást. 

A munkáltatók változatos módon próbálják orvosolni a helyzetet, több-kevesebb sikerrel: vannak, akik 5 százalék körüli évközi emelést adtak, miközben mások a későbbi hónapokra előreirányzott fizetésemelést hozták előbbre.

A legtöbben viszont „egyszeri, jól mutató bónuszokkal próbálkoznak, ami nem épül be az alapbérbe, például 100-200-300 ezer forintos cafeteriajuttatásokkal. Ám ők is tudják, hogy ez csak átmeneti megoldás” – magyarázta a szakértő. Szerinte a cégvezetők helyzetét az is nehezíti, hogy sokaknál nincs tapasztalat két számjegyű inflációs környezetben a bérpolitikára. 

Rezsiemelés után vége a home office-nak? 

Karácsony Zoltán végül arról is beszélt, hogy az energiaárak emelkedése várhatóan elindít egy visszaáramlást az irodákba, ugyanis

Megjegyezte ugyanakkor, hogy most még ennek nincs nyoma a gyakorlatban, ugyanis a szellemi munkavállalókat alkalmazó cégek egyelőre rendre arra panaszkodnak, hogy mennyire nehéz visszacsábítani a dolgozókat.

„Pedig a csapatmunka, a cégkultúrával való azonosulás, az innováció miatt igen fontos lenne, hogy fizikailag is egy térben legyen a csapat” – mutatott rá Karácsony Zoltán a Világgazdaságnak adott interjúban.

(Borítókép: Oli Scarff / Getty Images)