Erdőkért felelős államtitkár: Mindent a szabályok szerint vágunk ki

Zambó Péter azt mondta, minden benyújtott fakitermelési terv előtt helyszíni bejárást tartanak a szakemberek, és vagy engedélyezik az erdőgazdálkodónak a fakitermelést vagy sem.

„Amit most a jogszabályokban megnyitottunk, az a vészhelyzetre vonatkozó intézkedéseket vetíti előre, ha viszonylag gyorsan nagy mennyiségű fára lenne szüksége lenne az országnak” – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, az éves tervek értelmében

Elmondása szerint jelenleg 3,8 millió köbméter akácfa kitermelésére van legális lehetőség, nem védett és nem naturás területen. Ha szükség van rá, akkor ezeket a területeket veszik előre.

Van elég fűteni való

Magyarországnak nagyjából 400 millió köbméter élőfakészlete van, ennek gyarapodása átlagosan 13 millió köbméter évente. Ebből a 13 millió köbméterből termelnek ki az állami és a magánerdő-gazdálkodók közel átlagosan 8-8,5 millió köbmétert évente, amiből 3-4 millió köbméter tűzifa – írja az MTI. Tehát közel

Az sem fog Zambó Péter szerint gondot okozni, hogy két héttel előrébb hozták a kitermelési idő kezdetét, a folyamatot meg lehet kezdeni most augusztusban is a talaj és a madárvilág károsítása nélkül. Ezzel az előrehozott termeléssel 100-150 ezer köbméter fát lehet letermelni, így 90 nap múlva ez a mennyiség már száraz tűzifaként kerülhet piacra.

Az államtitkár jelezte: a magánerdő-gazdálkodóknál szintén a törvényi előírások szerint zajlanak a fakitermelési folyamatok, őket is ellenőrzi az erdészeti hatóság.

Az Országos Erdészeti Egyesület közleménye

A vészhelyzeti kormányrendelet nagy társadalmi visszhangja jelzi, hogy a magyar emberek elkötelezettek az erdők ügye iránt, ezért az Országos Erdészeti Egyesület közleményben tudatta, hogy az erdészeknek is fontos megszólalni a kormány döntéseinek okairól. Szerintük természeti értékeink megőrzése és gyarapítása kulcsfontosságú nemzeti kérdés.

a társadalom érdekeit felelősen szolgálva, vészhelyzeti szükség esetén. A rendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket biztosít, melyeknek betartása mellett az erdésztársadalom felelőssége a lehetőségek körültekintő alkalmazása. Az erdészek minden szabályt a hatóságok ellenőrzése alatt fognak betartani.

Nem a fa hiányzik, hanem a munkaerő

Szeverényi Tamás erdőmérnök, erdészeti szakértő szerint sem érdemes aggódni a tűzifarendelet miatt. A magyar erdők képesek kielégíteni a tűzifaigényt az országos felmérések alapján is, viszont a munkaerőhiány, a fakitermelő vállalkozások elégtelen száma és kapacitása problémát okozhat, mivel minden erdőgazdálkodó fakitermelő vállalkozások igénybevételével végzi a fakitermelést.

A szakértő szerint a fakitermelés veszélyes és alulfizetett munka, ezért a fellépő munkaerőhiány miatt a vállalkozások jó része leállította azt. A kormány intézkedései nem a fakitermelés megoldhatatlan problémájával foglalkoznak, hanem az erdőfelújítással, a sarjaztatással és a tarvágással.

• Nem kötelező őshonos fafajokkal az erdőfelújítás védett természeti területen, idegenhonos fafajokból álló erdő levágása esetén.
• Védett természeti területen őshonos fafajokból álló erdőnél is megengedhető a tarvágás.
• Védett természeti területen az őshonos fafajokból álló erdő levágása után szabad a sarjaztatásos erdőfelújítás.
• Faültetvénynél és kultúrerdőnél állami erdőben is csökkenthető a vágáskor. (Eddig csak magánerdőben lehetett a vágáskort csökkenteni.)
• Mindenhol lehetséges a tölgyes és cseres kitermelt erdőket sarjaztatással felújítani.

Szeverényi Tamás a 24.hu-nak elmondta, a sarjaztatás bevált erdőfelújítási módszernek bizonyult az akác, éger, hazai nyár, és füzek esetében. Előnye, hogy az erdőfelújítás során kihasználják a kitermelt faállomány sértetlen gyökérrendszerét – arról hajtanak ki az új fák, így az új erdő sokkal gyorsabban alakul ki, és nem mellékesen olcsóbb is az erdőfelújítás. Az erdőfelújítás három módja a következő:

1. folyamatos erdőborítás mellett egy helyről egyszerre csak néhány fát termelnek ki, amelyek helyén természetes úton zajlik a kíméletes, de drága felújítás,
2. fokozatos felújító vágáskor egyenletesen ritkítják az erdőt, így a fák több napfényt kapnak, és több termést hoznak. Ahogy a csemeték erősödnek az idős állományt annak arányában bontják tovább, míg 3-4 kitermelés után már csak a megerősödött csemeték maradnak, vagyis egy fiatal erdő
3. tarvágásnál minden fát kivágnak egy területen, melyek előnye, hogy a fakitermelés jól koncentrált, az erdőfelújítás sarjaztatással vagy magról ültetve történik.

A szakértő jó hírt mondott, miszerint az augusztusban kitermelt fával már az idei télen lehet fűteni.

(Borítókép: Zambó Péter  2021. augusztus 30-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)