Megijedtek a magyarok: a rezsiemelés régen nem látott spóroláshullámot hozott magával

A kialakult energia-veszélyhelyzet rányomta a bélyegét a gazdasági életre. A rezsiárak növekedése miatt szüntetheti meg több szolgáltatását is a martfűi termálfürdő, takarékoskodásra szorult az ELTE Természettudományi Kara, amelynek néhány részlegét be is zárhatják. A helyzetre reagálva a legtöbb magyar háztartásban meghúzták a nadrágszíjat, ami már a hetedik havi adatokból is jól látszik.

Már a júliusi részadatok is meredek esést mutattak, hiszen a hónap első napjától a huszonnegyedikig 4,6 százalékos fogyasztáscsökkenést mutattak éves összevetésben, az időszakon belül pedig a felhasználás növekvő elmaradást mutatott a bázishoz képest, ami annyit jelent, hogy július 14. és 24. között több mint 5,2 százalékos volt a csökkenés az egy évvel korábbiakhoz képest.

A legfrissebb adatok szerint július utolsó hetében a zuhanás mértéke nem csillapodott, hiszen július 25-étől kezdve a hónap utolsó napjáig már 8,7 százalékkal fogyott kevesebb energia a magyar villamosenergia-rendszerben, mint 2021 júliusának utolsó hetében.

Ennél nagyobb visszaesést havi lebontásban nézve legutóbb 2020 júniusában lehetett látni, akkor a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében 8,7 százalékkal zuhant vissza az áramfogyasztás 2019 júniusához viszonyítva.

A Portfolio szerint az összevetésnél figyelembe kell venni a hőmérsékleti adatokat, mivel ezek erősen összefüggnek a felhasználás alakulásával: nyáron a hőmérséklet emelkedése a fogyasztás növekedését vonja maga után a hűtési igény erősödésével.

A friss áramstatisztikákból kiderül, hogy a júliusi magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás 79,63 százalékát a hazai erőművek termelték, ami közel kétéves csúcsot jelent a havi adatsorban, hiszen legutóbb 2020 szeptemberében volt ennél is magasabb, akkor 79,75 százalék.

Idén júliusban a termelés 39 százalékát a Paksi Atomerőmű, 18 százalékát a földgázerőművek, 11 százalékát a nagy napelemparkok, 6 százalékát a szén/lignites kapacitások (lényegében a Mátrai Erőmű), 3 százalékát a biomassza, 1 százalékát pedig a szélerőművek fedezték.

(Borítókép: Nagy Tamás/Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!