Foreign Affairs: A háború miatt egy új világrend van kialakulóban
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Az orosz–ukrán háború után „a világ, úgy tűnik, fordulóponthoz érkezett” – ezzel a felütéssel kezdi meg a hatalmi politikai elemzését a világ egyik legelismertebb nemzetközi kapcsolatok szaklapja. A változások beárnyékolták a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének fontosságát, ehelyett előtérbe került a globális energiarendszer átalakulása. Ennek a folyamatnak pedig az lett a hatása, hogy az energiabiztonság felértékelődött. Szerintük a protekcionizmus és a deglobalizáció fogalma is átalakulóban van.
Az elemzést Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója is szemlézte, posztjában kiemeli, hogy az ukrajnai háború miatt komoly „krízis formálódik a világban”. Hangsúlyozta, hogy minden energiahordozónak megugrott az ára, az orosz szállítások kiesése pedig súlyosan érinti a globális piacokat. A magyar miniszterelnök vezető agytrösztje szerint a neheze viszont még hátravan. Hiszen a további szankciók csak súlyosbíthatják a krízist.
Felhívta arra a figyelmet, hogy az európai országok a szén felé fordultak az elmúlt hónapokban. Ennek a globális hatása pedig szerinte súlyos gondokat okoz „az árérzékenyebb Indiában és Pakisztánban. A földgáz drágulása pedig a műtrágya és így az élelmiszerek árát is megemelte.” Magából a Foreign Affairs elemzéséből a magyar politikai igazgató kiemeli, hogy az egymást fokozó veszélyek miatt újra kell gondolni az állami szerepvállalást, hiszen
a magánszektor nem eléggé érdekelt az olyan infrastruktúra-fejlesztésekben, amelyek az állam energiabiztonságát szolgálják
– ahogy azt már az Index is megírta. Ezt követően pedig felhívja arra a tényre a figyelmet, hogy ezek a magánkézben lévő nagyvállalatok nem érdekeltek a kibocsátások csökkentésében.
Az orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott
A februárban kirobbant háborút Európa a maga szeptember 11-ének nevezte. A szaklap ezzel kapcsolatosan leszögezi, hogy az akkori terrortámadások olyan új biztonsági rendet hoztak létre, amely 20 évig uralta a nemzetközi viszonyokat. Ezért az ukrajnai háború egyik öröksége egy új energiarend lesz. Ez Európából indul ki, de a világgazdaság legtávolabbi pontjaira is kiterjed.
Ezt az új rendet az energiabiztonság és az éghajlatváltozás kettős kényszere fogja meghatározni.
Majd a szaklap tőle nem megszokott módon kijelenti: „a kormányzatnak is sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a piacok befolyásolásában, alakításában és irányításában”, hogy kijavítsák a mai válság által felszínre hozott hibákat. Orbán Balázs posztjában erre a konklúzióra úgy reagált, hogy Magyarország energiabiztonságának megőrzése érdekében a magyar kormány az alábbi intézkedéseket vezette be:
- elrendeltük, hogy a cégek növeljék a hazai földgázkitermelést és fokozzák a szénbányászatot;
- kiviteli tilalmat hirdettünk az energiahordozókra és a tűzifára;
- kezdeményeztük a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását és a mátrai erőmű újraindítását;
- betároltuk az éves lakossági fogyasztás 82 százalékát.
Posztját Orbán Balázs politikai igazgató úgy zárja, hogy „a magyar családok és háztartások megélhetésének biztosítása érdekében pedig továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentést”.
(Borítókép: Rakétatámadásban megsérült épület Harkivban 2022. március 3-án. Fotó: Sergey Bobok / AFP)