Csoportos letartóztatás a horvát olajvállalatnál

Horvátországban helyi sajtóhírek szerint szombaton egyszerre több embert is letartóztattak az INA sérelmére elkövetett visszaélés és pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt.

Az INA igazgatója nem megerősített információk szerint nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette, a különbözet pedig a saját nyeresége volt.

Sajtóhírek szerint az INA sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt őrizetbe vették többek között Damir Škugort, az INA Földgáz-kereskedelmi Szolgálatának igazgatóját és Josip Šurjakot is, aki feltehetően Škugor ügyvédje, a Horvát Ügyvédi Kamara vezetője. A legfrissebb információk szerint Damir Škugor apját, Goran Husićot is letartóztatták. Husić és Šurjak az OMS alapkezelő társaság tulajdonosai. A hivatalos információk szerint az történt, hogy Škugor rendkívül alacsony áron adta el a földgázt Josip Šurjak OMS Management cégének. Majd Šurjak cége ugyanezt a gázt jóval drágábban adta el egy külföldi cégnek. Ezért a tranzakcióért Škugor óriási összegű jutalmat kapott, ami egy nyugdíjas számláján landolt.

A horvát Index úgy tudja, hogy rajtuk kívül őrizetbe vették Marija Ratkićot, a Plinara (az ország egyik vezető földgázszállítója) igazgatótanácsának elnökét. A legfrissebb hírek szerint a kár több száz millió kuna.

Az INA közleményében úgy reagált, hogy

nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében.

Egy nyugdíjasnál találták meg a pénzt

Az ügyletben az INA körülbelül 100 millió kuna kárt szenvedett (egyes hírek szerint a kár összege ennek a többszörösére rúghat), és állítólag a pénz az egyik gyanúsított nyugdíjas családtagjának számlájára került. Az első hírek szerint a Pénzmosás Elleni Hivatal vette észre a nagy pénzösszeget a nyugdíjas számláján.

Végül a horvát adóhivatal a pénzügyi vizsgálatokkal foglalkozó szervezettel, a Pénzmosás Elleni Hivatallal együttműködve több hónapos vizsgálatot folytatott le. A horvát belügyminisztérium közleménye szerint a rendőrök a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatallal egyeztetve kezdték meg a letartóztatásokat.

A gyanúsítottak kihallgatása után döntenek a további intézkedésekről. Jelenleg Damir Škugornál házkutatás zajlik.

Régóta húzódik a Mol–INA-ügy

A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amivel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé – ahogy azt 2021 végén összefoglaltuk. 

Az ügyről még az év elején kérdeztük Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki akkor úgy fogalmazott, hogy folynak a tárgyalások. „Soha nem kérdőjeleztük meg a horvát kormány szándékát, amely újra államosítaná az INA-t. Ez a horvát kormány legitim döntése. De ahhoz mindenképpen ragaszkodunk, hogy ez a tranzakció olyan áron valósuljon meg, ami kompenzálja a Mol horvátországi befektetéseit. Ez csak így lehet fair. Jelen pillanatban a felek által elképzelt árak meglehetősen távol állnak egymástól. Addig is azon dolgozunk, hogy az INA még erősebb és jobb vállalat legyen” – fogalmazott még februárban Hernádi Zsolt.

Idén nyáron nyert a Mol

Befektetéseinek védelmében a Mol még 2013 végén kezdeményezte az eljárást a horvát kormány ellen. A magyar olajcég azt állította, hogy a horvát kormány nem teljesítette bizonyos vállalásait és kötelezettségeit. Végül idén nyáron döntés született a Mol–INA-ügyben:

Ennek értelmében a hazai olajtársaság több mint százmilliárd forintos kártérítést kapott – a 2022 nyarán hozott ítélet szerint a Mol kamatokkal együtt összesen nagyjából 236 millió dollár kártérítést kap. A 2016-ban lezárult első eljárásban a Mol 14,5 millió eurós kártérítést kapott a horvát kormánytól.

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022. július 5-én ítéletet hozott a Mol és a Horvát Köztársaság között folyó választottbírósági eljárásban. A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket. Az ICSID ítélete egyértelműen kimondta: nem voltak megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. A tanács egyhangúan visszautasította Horvátország azon érvelését, miszerint a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. A bíróság kifejezte kételyét a tanúk szavahihetőségét és megbízhatóságát illetően.

„Itt most egyértelműen ki lett mondva, hogy Horvátország nem tudja bizonyítani, hogy korrupció történt” – mondta lapunknak Kara Pál, a Mol vezető jogi tanácsadója a bejelentéshez tartozó háttérbeszélgetés során. Úgy folytatta, hogy most nemcsak azt mondta ki a bíróság, hogy a korrupció nem történt meg, hanem azt is, hogy a tanúk „nem szavahihetők”.

(Borítókép: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images)