Év végéig még legalább kétszer drágulhat a baromfihús

A baromfihús árában eddig egyelőre még leginkább a tavalyi költségemelések hatása jelent meg, azonban az energiaárak elszabadulása új helyzetet teremt, és újabb áremeléseket tesz szükségessé a feldolgozók és a termelők fennmaradása érdekében. Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke szerint nagyon nehéz időszak elé néz az ágazat, a kevésbé korszerű istállókkal rendelkező, kevésbé tőkeerős kisebb szereplők esetében a téli leállások, illetve az állattartó telepek bezárása valószínűsíthető. 

A mostani kilátások alapján úgy látom, hogy a friss, a fagyasztott és a feldolgozott termékek esetében is év végéig még legalább két lépcsőben áremelésre kényszerül az ipar

– mondta az Indexnek Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. Szavai szerint az első, mintegy 22-25 százalékos áremelési szándékot már a múlt héten bejelentették a belföldi kiskereskedelmi partnereknek. Amennyiben pedig nem kompenzálná a költségemelkedést, akkor ősszel, a tél elején újabb 10-15 százalékos áremelést tartanak szükségesnek az ágazat szereplői, elsősorban az élőállat árának emelkedése és az energiaköltségek jelentős növekedése miatt. 

Amikor tízszeresére emelkedő költségeket kellene kigazdálkodni

„Ahhoz képest, hogy 2020 augusztusában az élőállat 245 forintos kilogrammonkénti termelői ára még jövedelmet is tartalmazott, mostanra többlépcsős emelések után jutott el odáig az ágazat, hogy 440-450 forintnál jár a vágócsirke ára, de ebben még nincs benne az idei takarmány- és energiadrágulás: január-februárra eljuthat odáig a szektor, hogy 580-590 forintot is elérheti a termelői ár” – mondta Bárány László.

Márpedig ez egyáltalán nem kizárt, tekintve, hogy szavai szerint azon termelők, feldolgozók, akiknek most jár le az éves gázvásárlási szerződésük, legkevesebb 1220 forintos köbméterenkénti földgázárajánlattal szembesülnek a piacon, ha éves szerződést kötnének. A villamos energiára pedig átlagosan 290 forintos kilowattóránkénti árajánlatok érkeznek. Előbbi a 2021 tavaszi 110 forintos köbméterenkénti árhoz képest sokkoló, de nehezen kigazdálkodható az utóbbi is a tavalyi átlagosan 30 forintos kilowattóránkénti árakhoz képest. 

„Azt a saját állattartó telepeinken is látjuk, hogy a legkorszerűbb, energiahatékonysági szempontokra is figyelemmel kiválasztott technológiával épült legújabb telepeinken akár 24-25 forinttal olcsóbb lesz kilogrammonként az élőcsirke-előállítás, mint akár a 10-15 éve épült csirketelepeinken is” – mondta Bárány László. A Magyar Broilerszövetség elnöki posztját is ellátó szakember ezért valószínűsíti, hogy a kevésbé hatékony állattartók ilyen energiaárak mellett télre inkább nem telepítenek csirkét, azonban félő, hogy a hosszabb leállás idejére esetleg elküldött dolgozók miatt nem is tudnak majd újraindulni a kisebb vagy közepes méretű csirketermelők.

Magyarország jelenleg 120 százalékban önellátó csirkehúsból, azonban Bárány László szerint érdemes lenne elkerülni, hogy ez 100 százalék, azaz az önellátási szint alá csússzon, mivel ilyen, 400 forint feletti euróárfolyamok mellett az import sem megoldás.

Különösen akkor, ha a termeléscsökkenés, és nem a lakossági spórolás miatti keresletcsökkenés lesz a jelentősebb mértékű, mivel akkor valamekkora tere még lesz a termelői, feldolgozói átadási áremelésnek.

Már a húson is spórol a lakosság

„Az ágazatot a másik oldalról a növekvő infláció miatt a fogyasztását visszafogó lakosság reakciója is sújtja, mivel az idén eddig csirkemellfilére kivetett belföldi ársapka ide vagy oda, már eddig is 10 százalékos keresletcsökkenést tapasztalt a feldolgozóipar. És nemcsak belföldön, hanem európai szinten jellemzően. A most következő áremelések mellett csodálkoznék, ha megállna 10 százalék alatt, sokkal valószínűbb, hogy 8-15 százalék közötti lesz a lakossági keresletcsökkenés” – így Bárány László.

Az is kérdéses, hogy meddig marad meg a baromfitermékek – a csirkemellfilé és a csirke far-hát – hatósági ára, ami jelenleg nagyjából 1900 forintos fogyasztói árat jelent az előbbinél. Az ársapka nélkül 2300-2400 forintos ár lenne reális. A csirkecomb ára fél év alatt 250 forintot emelkedett átlagosan, és a következő hónapokban további 22-25 százalékkal növekedhet. Bárány László a termelői oldal jelentősebb kínálatcsökkenését látja valószínűbbnek.

Ez nem vészforgatókönyv, 60-80 százalékos valószínűségét látom, hogy bekövetkezik a fent vázolt eshetőség

 – mondta Bárány László. A legnagyobb gondnak a kiszámíthatatlanságot és a tervezhetetlenséget látja. „46 éve vagyok a szakmában, de ez a mostani helyzet már olyan 12 változós egyenlet, amit nem tudom, hogyan lehetne jól megoldani” – tette hozzá, sorolva, hogy az energiaköltségek mellett az inflációs nyomással, a takarmányár-emelés következő ütemével és a kötelező munkabéremeléssel is meg kellene küzdeniük a következő hónapokban a szektor szereplőinek. „A következő hónapok fő célja a megmaradás lesz sokak számára” – tette hozzá.  

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)