Az orosz gázszolgáltatás korlátozásának egyik legnagyobb vesztese Magyarország

Az online tájékoztatót Emily Mansfield azzal kezdte, hogy végigvette, milyen lépések vezettek oda, hogy az orosz–ukrán háború kitörése nyomán hozott oroszellenes uniós szankciók eredményeként Moszkva egyre bátrabban nyúlt a gázcsapelzárás fegyveréhez. Ennek eredményeként az elmúlt 4-5 hónapban vészes földgázhiány alakult ki a kontinensen, ami az energiahordozó soha nem látott mértékű drágulásához vezetett, de nemcsak Európában, hanem a világon is.

Kiket érint leginkább az európai gázválság?

Az elemzők szerint a kontinens harmadát komolyan érintheti az orosz gázszolgáltatás csökkentése.

Esetünkben július 11-i adatot idézve a brit elemzők a hazai gáztározók töltöttségét 44 százalékra tették, azonban éppen előző nap jött ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezzel kapcsolatos adatsora. Jelenleg az uniós gáztárolási rendelet előírja, hogy november 1-jéig Magyarországnak az ország ötéves átlagfogyasztásának 35 százalékát kell kötelezően betárolnia. E szerint nekünk november 1-jéig 3,65 milliárd köbmétert kell kötelezően betárolnunk.

A MEKH adatai szerint augusztus 25-ig az öt magyarországi gáztárolóba 3,88 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami 226,7 millió köbméterrel több az unió által november 1-jére előírt mennyiségnél. Az eddig betárolt mennyiség az elmúlt ötéves átlagfogyasztás 37,17 százaléka, az éves lakossági fogyasztás 98 százaléka. Az ország teljes éves földgázfogyasztása nagyjából 10 milliárd köbméter.

Mivel Németország nagyon erősen függ(ött) az orosz földgáztól – a háború előtt 55 százalékos orosz gázrészesedést sikerült levinnie 35 százalékra –, a jelenlegi előrejelzések szerint a fűtési idény kezdetére (95 százalékos tárolói feltöltöttségnél) csak annyi földgázzal fog rendelkezni, ami nagyjából két és fél hónapra lesz elegendő. Emellett természetesen alternatív megoldásokon is dolgoznak a németek, így Norvégia felől is várnak földgázt, illetve építenek a cseppfolyósítottföldgáz-beszerzésekre is (LNG).

A problémát leginkább az jelenti, hogy a kontinens közepén található Európa legnagyobb gazdasága, a németeké, ami gyakorlatilag az ellátási lánc közepét jelenti. Viszont a periféria államai – így a kelet-európai államok – nagyban függnek Németországtól, hiszen kereskedelmük mintegy harmadát német cégekkel bonyolítják. Ezért ha recesszióba fordul a német gazdaság, az bizony erősen kihat majd ezekre az országokra is, elsősorban a vegyipar és az autógyártás terén.

Energiaársokk is lehet ebből

Az előrejelzés készítői felvetették, mik lehetnek a bizonytalansági tényezők az év hátralevő részében. 

• Milyen hideg lesz az idei tél?
• Kitart-e az Európai Unión belüli szolidaritás?
• Milyen gyors és átfogó lesz az orosz gáz helyett az új energiahordozó beszerzése?

Emellett megjegyezték, hogy járulékos károkra számíthat például Olaszország, ahol a gazdaság 40 százalékban függött eddig az orosz gáztól, amely arányt a háború kitörése óta az olaszoknak sikerült leszorítani 25 százalékra, méghozzá Algériából és Azerbajdzsánból érkezett importtal. Viszont földrajzi elhelyezkedését tekintve Olaszország kevésbé sérülékeny a földgáz szempontjából – ellentétben Németországgal –, hiszen csővezetéken és LNG-terminálokon keresztül cseppfolyósított gázhoz is hozzájuthat, ez utóbbit tengeri szállítással biztosítja.

Az égbeszökő energiaárak fogják majd vissza leginkább a kontinens államainak gazdaságát, elsősorban azokat, amelyek eddig is kevéssé hatékonyan működtek, mint például a bolgárok. Ugyanakkor a balti államokban is rosszak a kilátások, hiszen magas az energiafelhasználás, amely a fogyasztói kosárban is meghatározó, tehát vélhetően ez kihat majd a lakossági fogyasztásra is, annak csökkenését okozva – hangoztatták az Economist Intelligence Unit elemzői. 

(Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezetéke Mecklenburgban 2022. augusztus 30-án. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance / Getty Images Hungary)