- Gazdaság
- energia-veszélyhelyzet
- szijjártó péter
- gazprom
- kritika
- kovács zoltán
- orosz-ukrán háború
- szankciók
Erős német kritikát kapott a magyar többletgázbeszerzés
További Gazdaság cikkek
Miután egész Európa azon aggódik, hogy a karbantartás után újraindul-e a földgázszállítás az Északi Áramlat 1-en, Szijjártó Péter pedig bejelentette, hogy megállapodott a Gazprommal a szerződött mennyiségen felüli többletszállításról, sorra érkeztek az európai reakciók. A Napi.hu vette észre, hogy a lengyel és balti vezetőkön túl Daniel Freund, a német Zöldek pártjának EP-képviselője is élesen bírálta a magyar kormány döntését Twitteren.
A német politikus úgy fogalmazott:
Orbán Viktor kormányának politikai túlélése Vlagyimir Putyin gázszállításától függ. Ezt érdemes észben tartani, amikor a magyar miniszterelnök legközelebb belép az Európai Tanács épületébe.
Kovács Zoltán európai uniós kommunikációért felelős államtitkár minderre úgy reagált a mikroblogon, hogy
A német gazdaság és stabilitás az oroszországi gázszállításoktól függ, mert az olyan német zöldek, mint Daniel Freund segítettek megölni az atomenergiát. Ezt érdemes észben tartani, ha legközelebb a zöldek szót kérnek.
A politikus arra utalt, hogy Németország 2022-re tervezte az atomenergia elhagyását, ezzel növelve a gázfüggőséget, de annyi kiegészítést érdemes tenni, hogy az energiaválság nyomására fontolgatják, hogy az utolsó három erőművet meghosszabbított ideig a hálózaton tartják.
A lap emlékeztet arra is, hogy Magyarország blokkolta az Oroszország elleni legszigorúbb szankciókat az Ukrajna elleni támadás miatt, sőt támogatta a Gazprom fellépését a gázellátás megszakadása esetén, beleegyezett, hogy a Gazprom gáztárolóit használja, és a szállításokat a Török Áramlat gázvezetéken keresztül bonyolítsa. Németország az Ukrajna elleni orosz támadás után fordulatot vett, le kíván állni az orosz szállításokkal, amint alternatívát készítenek elő.
Az oroszok 2021 nyarán – vagyis több mint fél évvel a háború kezdete előtt – korlátozták először a szállítást, akkor is azzal, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken fogták vissza a gázexportot. Akkor Moszkva célja épp a tranzitvonal párjának, az Északi Áramlat 2 uniós engedélyeztetésének kizsarolása volt.
(Borítókép: Szabó Réka / Index)