Meglehet a döntés: minden megváltozhat a gázárakkal kapcsolatosan

Az Európai Bizottság elnöke szerint itt az idő a gázár szabályozására

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban úgy fogalmazott: „Az energiaárak rekordot rekordra halmoznak. A háztartásokra és a vállalatokra gyakorolt következmények pedig nem fenntarthatók.” Az Európai Bizottság elnöke szerint „ezt a problémát közösen és sürgősen” kell megoldanunk. Augusztus 26-án újabb történelmi csúcsra ért az irányadó TTF holland gázár a megawattóránkénti 340 euróval. Az áram ára Európa két kulcsfontosságú piacán is több mint 25 százalékkal emelkedett ugyanezen a napon: átlépte az 1000 euró/megawattórát.

Pénteken már azt mondta Ursula von der Leyen a Reuters hírügynökségnek, hogy

erősen hiszek abban, hogy eljött az idő az árkorlát alkalmazására az Európába irányuló vezetékes orosz gázra.

Az Európai Bizottság elnökének megjegyzésénél több konkrétum egyelőre nem látott napvilágot, így nem tudjuk, pontosan milyen központilag és egységesen meghatározott ár lesz érvényes a vezetékes orosz gázszállításra. Illetve az sem ismert, hogy az intézkedések ténylegesen kit fognak érinteni: az államokat, termelőket, szolgáltatókat vagy más piaci szereplőket.

A bizottság elnöke szerint a kitűzött célnál előbb sikerült elérni az európai gáztárolók nyolcvanszázalékos feltöltöttségét, bár meglehetősen félő, hogy az oroszok akár a most bevezetni tervezett árplafon miatt leállítják a szállítást. A Gazprom korábban sokkal magasabb gázárakat prognosztizált a jövőre vonatkozóan, feltehetően a jelek szerint ezt igyekszik megakadályozni a friss bizottsági javaslat. 

Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy a szeptember 9-ére összehívott, az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozásán fogják véglegesíteni a javaslatokat.

Nincs sok opció

Az uniós energiaügyi miniszterek jövő heti rendkívüli csúcstalálkozója előtt csak találgatni lehet a lehetséges megoldások közül, illetve az eddig kiszivárgott információkra alapozni. Viszont a pénteki bejelentések értelmében rövid távú beavatkozások között egyértelműen egy gázárplafon bevezetése szerepel. Ennek pedig az az oka, hogy a gázárak jelentős szerepet játszanak a villamosenergia-árakban. 

Az Európai Unióban és több nemzetközi kutatóintézetben is kijelentették, hogy megoldást jelentene, ha valamilyen gazdasági eszközzel a két árfolyamot elválasztanák egymástól. Ilyen rendszer már működik Spanyolországban és Portugáliában. A két ország júniusban elérte, hogy legyen lehetőségük egy úgynevezett ibériai kivételre. Ez lehetővé tette számukra, hogy egy évig függetlenítsék a gáz árát a villamos energiáétól, és a gázárat óránkénti ötven euróban maximálták. 

Korábban úgy tűnt, hogy felvetődött az uniós döntéshozókban egy, az energiatermelőkre, közműszolgáltatókra kivetett rendkívüli adó bevezetése – ezt a magyar közbeszédben extraprofitadónak nevezzük. Itt az érvek gyakorlatilag amellett szólnak, hogy akire most ki szeretnének vetni pluszadóterhet, azoknak a vállatoknak érdemi módosítást nem kellett véghez vinniük a tevékenységükben. Ennek ellenére mégis nagyobb nyereséget realizálhattak pusztán az árak emelkedéséből.

Számtalan lehetőség mellett volt még egy elég életképesnek tűnő javaslat. Ezt pedig a pay as you bid néven emlegetik. Ahhoz, hogy ezt a javaslatot megértsük, fontos különválasztani a termelőket a szolgáltatóktól. A termelők az alapján értékesíthetik az energiát a szolgáltatóknak, hogy mennyibe került a késztermék – ebben az esetben a villamos energia – előállítása, és nem a tőzsdei ár alapján. Így kevesebb hatást gyakorolnának az árakra a tőzsdei mozgások. Gyakorlatilag ez is egyfajta ársapka, ám nem számítana, milyen erőműből lett előállítva a villamos energia az értékesítés során. Így ez kifejezetten jó hatást gyakorolna az alacsonyabb előállítási költséggel működő megújuló energiaforrásokra. 

Ursula von der Leyen pénteki bejelentésének értelmében a vezetékes orosz gázszállításra vonatkozó árplafont vezetnek be.

Mély kereskedelmi konfliktus van

A tervekkel kapcsolatosan két szakértőt is megkérdeztünk: Hortay Olivért, a Századvég energetikai üzletágának vezetőjét, valamint Gaál Gellértet, a Concorde vezető elemzőjét. Abban a dologban teljesen egyetértettek – amellett hogy ezeket a híreket még érdemes feltételesen kezelni, hiszen hivatalos döntés még nem született –, hogy ezek a tervek nem a probléma gyökerét orvosolják. Lapunknak úgy fogalmaztak:

Amíg ez nincs megoldva vagy feloldva, addig ezek csak tüneti kezelések. Hortay Olivér szerint az igazi megoldás a szankciók feloldása lenne, míg Gaál Gellért szerint ha a büntetőintézkedések hatályon kívül helyezése politikailag nem kivitelezhető, akkor az orosz nyersanyagfüggőséget kell drasztikusan csökkenteni.

Az árplafonnal kapcsolatos tervekre Hortay Olivér úgy nyilatkozott: az a kulcskérdés, hogyan reagálnának egy ilyen döntésre az oroszok és más piaci szereplők. Hiszen a korábbi orosz viselkedésre szerinte két magyarázat van: az egyik, hogy politikai fegyverként használja a gázt Oroszország, és zsarolja az Európai Uniót (a nyugati politikusok ezt képviselik). A másik magyarázat szerint amit Oroszország csinál, azt racionális gazdasági okokból teszi. Onnantól kezdve, hogy a németek kijelentették, hogy 2024-ig kivezetik az orosz gázt, Moszkvának nem érdeke fenntartani a középtávú helyettesítőknél alacsonyabb árakat, így elkezdték csökkenteni a szállítási mennyiséget, hogy növeljék az árat.

Ha az első verzió igaz, akkor egy ilyen ársapka az Európai Uniót csak még nagyobb bajba sodorja. Mert még kevesebb mennyiséget küldenének, és más piaci szereplő sem jelenne meg az alacsonyabb ár miatt. Ha a második magyarázat a helyes, akkor a gázárplafon nem rossz döntés, mert ezzel elveszítik az oroszok a mennyiség csökkentése által gerjesztett árnövekedést. Egy ilyen irányú döntésnek mindenképpen nagy a kockázata

– nyilatkozta az Indexnek Hortay Olivér, aki egyértelművé tette, hogy ezek mind nem a probléma gyökereit oldják meg. Szerinte a probléma kulcsa a kereskedelmi konfliktusban van, és ezt kell kezelni. Igaz, pénteken az Európai Bizottság elnöke a gázról beszélt, de friss hír, hogy az oroszok nem fognak szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának korlátozását – ezt az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette be.

Jóval összetettebbek a problémák

Gaál Gellért szerint egyértelmű, hogy bele kell nyúlni a rendszerbe, ám ez politikailag nagyon nehéz, hiszen érzékenyen téma. Felhívta a figyelmet arra, hogy több, évtizedeken át működő és kialakult kereskedelmi kapcsolatot az Északi Áramlat 2 aláírásával nem is olyan régen még meg is erősítettek. „Ezt nem lehet két-három intézkedéssel feloldani” – nyilatkozta az Indexnek Gaál Gellért, aki úgy folytatta, hogy a kínálati oldalt az LNG-beszállítások felfuttatasa vagy az unión belüli földgázkitermelés segítheti. Szerinte rövid távon lehet és kell is szabályozni a piacot,

Hosszú távon fogunk továbbra is venni orosz gázt, ám el kell érni egy olyan pontra, hogy ki tudjuk váltani, ha kell, hogy már ne legyen benne zsarolási potenciál. A Concorde vezető elemzője megjegyezte, hogy jól állnak a tárolók, ezért egy kicsit konszolidálódnak az aggodalmak.

(Borítókép: Ursula von der Leyen. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)