Mégis, mik ezek a tételek az új áramszámlán?

Amikor a kormány július 13-án bejelentette, hogy hozzányúl a rezsicsökkentés intézményéhez, biztos volt, hogy már az augusztusra vonatkozó számlák komoly vihart fognak kavarni. Most egy ország vizsgálja és értelmezi a frissen érkező bizonylatokat. Ennek megértéséhez kérdezett szakembert az Index.

Ahhoz, hogy megértsük, mi szerepel a számlánkon, magát a piaci működést fontos ismerni. Ha tudjuk, hogyan működik a hazai energetikai piac egészen a erőművektől a szolgáltatóig, akkor fogjuk igazán érteni és átlátni, hogy milyen tételek sorakoznak a számlánkon – mondja az Index által megkérdezett szakember.

A szabályok újak, a tételek régiek

Az új rezsiszabályok augusztus 1-től érvényesek. Azt, hogy ki hogyan diktál tehát, hogy hogyan mondja el a fogyasztását a szolgáltatónak, arra többféle lehetőség van. Ez történhet havi, éves, illetve esetenként negyedéves diktálással. Rögtön az elején fontos megjegyezni, hogy 

Erre bárkinek, bármikor, bármelyik szolgáltatónál van lehetősége. Ezzel a lépéssel máris elkerültünk egy váratlan meglepetést, ami év elején az éves diktálás során megtörténhet. A leolvasás gyakorlatilag elkerülhetetlen, hiszen, aki általányt fizet, annak is évente egyszer minimum rendezni kell a sorait, ehhez pedig elengedhetetlen a diktálás. Tehát előbb vagy utóbb fog érkezni egy elszámolószámla.

Ebből pedig egyenesen következik az, hogy a rezsicsökkentett, tehát a védett ár éves szinten van megszabva: a földgáz 63 645 MJ-ban van meghatározva (1729 köbméter az éves határ), áram esetén pedig 2523 kWh/év. Tehát ezek a határok, amelyeknél éves szinten belül kell maradni a védett árhoz. Ha valamilyen oknál fogva – esetleg a jelleggörbe miatt – túllépjük a védett mennyiséget, akkor az éves elszámolásnál kompenzálva lesz. Év végén ezt összegzik, és végül korrigálják, ha szükséges. A jelleggörbe egy becslőfüggvény, ami csak egy iránymutatás az átlagos havi fogyasztáshoz, hiszen a szolgáltató a havi számlázás során nem tud mit kezdeni egy éves átlagfogyasztással – ráadásul feltehetően a földgáz esetében is hasonló trenddel fűtünk, úgy, ahogyan a jelleggörbe mutatja.

A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány kezdetben a védett ár mennyiségét köbméterben határozta meg, ezt később módosítani kellett a fűtőérték figyelembevétele miatt. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a gáz minősége országszerte eltér. Ezért lett végül a földgáz esetén MJ-ban meghatározva az éves szint. A fűtőérték érdemben, tehát olyan szinten, hogy befolyásolja a fogyasztásunkat, nem változik, a fűtőérték gyakorlatilag ebben a tekintetben állandó elosztóként van jelen.

Áram esetében, akitől a felhasználó a számlát kapja, és akitől a villamos energiát veszi, az a kereskedő. Aki pedig az energiát szállítja, és a mérést végzi, az pedig az elosztó. Áram esetében egy szolgáltató van: az MVM, viszont a mérést nem ők végzik, ám valamit számlázniuk kell havi szinten, így valamilyen értéket be kell írniuk. Erre pedig különböző opciók vannak a szolgáltató részéről, ám pont ezért hívtuk fel a cikk legelején a figyelmet, hogy aki nem akar év közben becsült értékkel számolt összeget fizetni, az jelentkezzen át havi elszámolásba.

De évente meg fog történni a korrekció, ami után bármilyen számlázásban is állapodtunk meg a szolgáltatóval, végül kiderül, hogy benne vagyunk-e a védett árban, vagy sem. Ha az ember úgy érzi, hogy nagyon a határon van, megéri átjelentkeznie a minél sűrűbb elszámolásra – ezzel a földgáz esetén tapasztalható jelleggörbével kapcsolatos problémák is erősen orvosolhatók.

Mire figyeljünk az áramszámlán?

Egy áramszámlán az alábbi tételek szerepelhetnek, amit minden számlán a számlarészletezőben külön soronként megtalálunk. Biztos, hogy van a számlán egy áramdíj. Ez maga az energia, amiről a rezsicsökkentés szól. Tehát a rezsicsökkentés mostani csökkentése az áramdíjat érinti. A számlán szerepelni fog egy fogyasztásalapú rendszerhasználati díj is. A szolgáltatást több cég végzi, a rendszerirányítók, illetve az elosztók. Áram esetén a rendszerirányítónak több alapvető feladata van: a rendszer egyensúlyban tartása országos szinten, a szállítás üzemeltetése, plusz a határon átnyúló szállítás is. Az elosztók pedig azzal foglalkoznak, hogy egészen a lakásig eljuttassák az áramot, ezek a cégek üzemeltetik a villamoshálózatnak ezt a részét (ők is olvassák le).

Tehát a teljes költség, amibe a fogyasztók kerülnek, azt leosztják a teljes felhasznált energiára, és mindenki megfizeti ezt tételt a felhasznált kWh arányába. Ha szabadon kellene megfogalmazni – teszi hozzá a szakember –, akkor ez olyan, mintha kérnénk egy rántott húst egy étteremben, és külön kellene megfizetni magát a húst és a kiszolgálás költségeit. Az áramszámlán találunk még egy elosztói alapdíjat is. Ez azt jelenti, hogy az elosztónak függetlenül attól, hogy mennyit fogyasztunk, költséget generálunk, és ezt szintén meg kell fizetni, még akkor is, ha nem fogyasztunk semmit, mert akkor is fenn kell tartania a rendszert. Ám feltehetően ez a legkisebb összeg mindenki számláján. A számla ezen túlmenően még általános forgalmi adót is tartalmaz.

Van még egy nagyon fontos elem a számlák esetében. Külföldön azt, hogy maga az országos rendszer környezetkímélőbb legyen, úgy oldják meg, hogy annak költségét mindenkire visszaosztják, Magyarországon ezt csak a vállalkozások fizetik meg (pontosabban a nem lakossági fogyasztók). Tehát nekik még pluszban ezt a költséget is vállalniuk kell.

A földgázszámla majdnem áramszámla

Földgáz esetén hasonló a logika, mint az áramnál. Ha megértettük az áramszámla struktúráját, akkor már könnyű dolgunk van – teszi hozzá az elemző. Két típusú cég van itt is: van a földgázszállító és van az elosztó. Az FGSZ Zrt. hozza be az országba, majd kisebb túlzással, a határon átveszi tőle a Földgázhálózati Kft. és elviszi a lakásokba. 

Itt viszont négy eleme van a számlának: energia, azaz a molekula költsége (ez maga a földgáz). A tárolás és a szállítás (egy darab cég végzi ezt, az FGSZ), és az elosztás (5 cég: kettő az MVM-é, kettő az EON-é, egy pedig az OPUSZ–TITÁSZ). Továbbá az általános forgalmi adó. Az elszámolás pedig hasonló ahhoz, ahogy áram esetében magyaráztuk – mondja a szakértő.

(Borítókép: Nagy Tamás/Index)