Gyakorlatilag megszűnt az egyik hagyományos magyar ágazat

20 évvel ezelőtt Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe, jelezte az elnök, aki szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a makói vöröshagyma-termesztés már nem tudja felvenni a versenyt a riválisokkal a piacon. „Az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink” – fűzte hozzá.

Fekete János hangsúlyozta: míg a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti.

A nyári aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság, közölte az Országos Hagyma Terméktanács elnöke, aki megjegyezte, az elmúlt egy hétben érkező ötven-száz milliméter csapadék már nagyon későn jött.

Fekete János leszögezte, megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának.

A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz

– mondta a szakértő a Magyar Nemzetnek.

Az egész Európát sújtó aszály miatt elképzelhető, hogy drágul a termés, ami szokatlan a szezon ezen pontján. Németországban például a tavalyi 25 euró helyett a zsákos kiszerelésű vöröshagyma ára száz kilogrammra vetítve 35-36 euró volt augusztus közepén.