A kormány kezében a távhőszolgáltatók jövője

Ahogy arról beszámoltunk, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre kijelentette: a napokban a sajtóban téves hírek jelentek meg, a lakossági fogyasztóknak a távhő ára nem változik. Egyebek mellett döntöttek arról is, hogy minden távhővel fűtő lakást mérőórával lássanak el – 130-140 ezer olyan lakás van, amely nem rendelkezik vele, ezért 24 filléres emelés jön, de ezt az ipari fogyasztók fedezik.

Óriásira duzzadt a távhőkassza

Azzal kapcsolatban, hogy a távhőszolgáltatók hogyan fogják kigazdálkodni a mostani bejelentést, az Index megkereste Bali Gábor energetikai szakértőt, aki elmondta, hogy a távhőszolgáltatónak kétféle árbevétele van:

1. a fogyasztóktól szedi be – ezen belül lakossági és nem lakossági bevétel;
2.  távhő-ártámogatás (távhőkassza).

Az első bevételi csoporton belül a lakossági szereplők védett áron kapják, míg a második csoportban a nem lakossági szereplők piaci áron kapják a szolgáltatást. Tehát a fogyasztóktól ez a kétfajta díjtétel érkezik.

A fogyasztóktól származó árbevétel nem fedezi a távhőszolgáltatók teljes költségét, és ahhoz, hogy a rezsicsökkentés a lakossági távhőfogyasztók számára fennmaradhasson, muszáj támogatásban részesülnie a távhőszolgáltatónak – főleg, ha földgáz alapon történik a szolgáltatás.

Ezért már korábban létrehoztak egy a távhőkasszát, amiből megtörténik a támogatás az állam részéről. Ez korábban 10 és 50 milliárd forint között volt éves szinten, 2021–2022-re 90 milliárd forint lett. Mivel már alá vannak írva a 2022–2023-as gázévre a szerződések a távhőszektorban, és ha nem változik semmi (nem csökken a földgáz piaci ára jelentősen), akkor

„Minimálisan is tízszeres lesz a távhőkassza” – fogalmazott lapunknak Bali Gábor, aki kiemelte: ha a távhőt alapvetően földgáz alapon állítják elő, akkor a költségek nagyobb részét a földgázvásárlás teszi ki. Ebből az következik, hogy egy távhőszolgáltatónak a költsége alapvetően attól függ, hogy milyen áron kapja meg a tüzelőanyagot vagy a vásárolt hőt. Ezt a költséget fedezi a fogyasztóktól kapott árbevétele, valamint az államtól kapott ártámogatás. Az utóbbi gyakorlatilag a távhőkassza, ami már 900 és 1000 milliárd közötti lesz.

Most az merülhetett fel kérdésként, hogy van-e ekkora összeg a költségvetésben. Ezért fogalmazhatott úgy a miniszter, hogy nem könnyű feladat, de nem tervezik a lakosságnak a távhődíjak áremelését, ami részben csökkenthetné a távhőkasszát. De ez nem fog megtörténni

– fogalmazott lapunknak Bali Gábor. Tehát megtartják ezt a rendszert, és valamilyen módon kezelni fogja a kormány, de nem úgy, hogy a lakosság lesz ezzel terhelve.

Az energetikai szakértő szerint továbbra is az lesz a kérdés, hogy van-e több 100 milliárd forint arra, hogy a rendszer fennmaradjon. A távhőszolgáltatóknak októbertől már fizetniük kell az új szerződéseket, minden attól függ, hogy kapnak-e elég támogatást arra, hogy tovább működjenek.

(Borítókép: Földfelszín fölötti távhővezeték lirával a főváros XI. kerületében a Szerémi út mellett. Fotó: Róka László / MTVA / MTI)