Harminc százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak

12 hónap alatt, 2021. augusztushoz viszonyítva: az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább

• a margarin (66,9 százalék),
• a kenyér (64,3 százalék),
• a sajt (61,0 százalék),
• a száraztészta (57,9 százalék),
• a tejtermékek (54,7 százalék),
• a vaj és vajkrém (54,5 százalék),
• a péksütemények (45,4 százalék),
• a tojás (42,0 százalék),
• a rizs (40,9 százalék),
• a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék) drágult.

Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. 

Egy hónap alatt, 2022. júliushoz viszonyítva: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 8,2, a száraztészta 6,1, a rizs 5,6, a tej és sajt egyaránt 5,4, a kenyér 5,3, a péksütemények, valamint a csokoládé, kakaó 5,0 százalékkal többe, a párizsi, kolbász 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italok 2,5, a dohányáruk 1,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 2,6 százalékkal. A szolgáltatások ára 1,3 százalékkal emelkedett.

Hiszen az első rezsiemelés utáni számlák csak augusztus végén, szeptember elején érkeztek meg, erre pedig a KSH is felhívta a figyelmet: a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indexben – az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően – a szeptemberi adatokban jelenik meg először – derült ki az elemzésükből.

Ez még csak a kezdet

Egyre magasabb, fél éven belül 20-22 százalék felett tetőző infláció – ahogy azt korábban ismertettük, 2023-ban pedig még az ideinél is nagyobb drágulás várható. Ugyanakkor, ha előbb-utóbb az Európai Unióval sikerül megállapodni, akkor azután fél éven belül az uniós pénzek is megérkezhetnek, és az is biztosnak tűnik, hogy a GDP-növekedés következtében év végére nagyot csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága. A forint év végére az euróhoz képest akár 380-385 forintos árfolyamig is erősödhet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, hogyha az idei telet sikeresen átvészeljük, akkor ennél is nagyobb problémát kell majd megoldani:

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint idén októberben 20 százalékon tetőzhet az infláció, az idei évre a havi inflációs adatok éves átlaga pedig 13,7 százalék lehet. Szerinte 2023-ban is magas infláció várható, a mértéke augusztusig két számjegyű maradhat, a 2023-as havi inflációs adatok éves átlaga pedig 12,5 százalék lehet.

Csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a Kormányinfó, ami előtt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével maratoni kormányülést tartottak a kormány tagjai szerdán. A Kormányinfón a várhatóan számos gazdasági téma is szóba kerül, most mindenki arra kíváncsi, mi lesz a gáz- és áramárakkal, illetve az élelmiszer- és benzinárstoppal. Az eseményről az Index írásos élő tudósítással jelentkezik, utána pedig összefoglaljuk a legfontosabb információkat egy cikkben.

Írja meg nekünk, hogy az Ön által vásárolt élelmiszerek közül melyik drágult a legjobban augusztusban. Várjuk levelét az indexugyelet@index.inda.hu címre.

(Borítókép: Index)