Felfoghatatlan összeg kellene az uniós rezsicsökkentés kompenzálására

Noha az európai energiapiac megborulása nem most kezdődött, és számos tagállam támogatja a saját energetikai cégét a működés fenntartása érdekében, ez korántsem elegendő a valós költségek fedezésére. A norvég Equinor energiavállalat számításai szerint a teljesen elszabadult árak miatt az uniós társaságoknak nagyjából mintegy 1500 milliárd euró pluszlikviditásra lenne szükségük a talpon maradáshoz, ami nagyjából az Európai Unió éves GDP-jének tizedét teszi ki – írta a Reutersre hivatkozva a Napi.hu.

Összevetésképp a magyar állam tavaly decemberben 200 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM-nél a rezsicsökkentett árból származó bevétel és a piaci áron vett energia közti különbség miatti veszteségek pótlására, és egyes tavaszi becslések szerint idén több mint 800 milliárd forintra is emelkedhet ez az összeg. Azóta azonban még jobban elszálltak az árak, így értelemszerűen a költségvetési támogatási igény is emelkedhetett.

A probléma abból adódik, hogy a szolgáltatócégek gyakran adják el előre az általuk biztosított energiát egy fix áron, hogy biztosítani tudják jövőbeli bevételeiket. Azonban ezek a tranzakciók szükségessé tesznek egy minimális fedezetet arra az esetre, ha csődbe mennének, mielőtt leszállítanák a leszerződött energiát. Egyrészt az emelkedő árak miatt a piaci pozíciók nagysága automatikusan emelkedik, és ez automatikusan magával vonja a fedezeti követelmények növekedését, másrészt egyes szolgáltatók a határidős eladásaikon az áremelkedés miatt jelentős veszteségekkel kell szembenézzenek, igaz, ezek egy része csak átmeneti.

Az Equinor szerint, mivel egyelőre nem látszik a földgáz árának érdemi visszaesése, tekintve, hogy az oroszok határozatlan időre leállították a szállítást az Északi Áramlat 1-en, egyre nagyobb terhet jelent ez a finanszírozási szükséglet a cégeknek. A legnehezebb helyzetben a kisebb és közepes méretű cégek lehetnek.

Helge Haugane, az Equinor gáz- és energiaügyekért felelős alelnöke szerint az európai energiaválság alapproblémáját nem oldja meg az Európai Bizottság ársapkajavaslata. Ha teljesen leállnak az orosz szállítások, a keresletcsökkenésnek sokkal nagyobbnak kell lennie, mint amennyit eddig elértünk, s ezt semmiféle ársapka nem tudja helyettesíteni – tette hozzá a szakértő. Utóbbit azonban nehezebb lenne elfogadtatni a lakossággal. Az ársapka ötletét támogatók úgy vélik, ezzel el lehet kerülni egy számos derivatív kereskedési pozíció esetében a letéti követelmények drasztikus növekedését.

Az uniós energetikai miniszterek pénteken vitatják meg a bizottság megoldási javaslatait, melynek része az importált és az elektromos áram előállítására használt gázra ársapka alkalmazása. De felmerült a gázüzemű erőművek átmeneti kivonása is az európai energetikai rendszerből.