Az MNB alelnöke szerint el kell kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, és az évekig tartó inflációt

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint ötven éve nem látott inflációs hullám söpör most végig a világon, és az orosz–ukrán háború miatt különösen súlyos a helyzet Európában. A Magyar Nemzetnek adott interjújában leszögezte, hogy Kelet-Közép-Európa a földrajzi közelség és a jelentősebb orosz energiakitettség miatt különösen magas inflációval szembesül.

A jegybank elnöke szerint az élelmiszerárak emelkedésének az egyik oka az energiaár-robbanás, de ehhez jön hozzá az, hogy egész Európát súlyos aszály is sújtotta. Szerinte ősztől az élelmiszerárakban bizonyosan okoz még egy emelkedési hullámot, miközben a hazai GDP második féléves alakulására is erősen rányomja a bélyegét. De tavasztól az új termés megjelenésével korrigálhatnak majd az árak. 

Komoly erő van a magyar gazdaságban

– fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint ezt nemcsak az idei első félévben is tapasztalható hét százalék fölötti növekedési ütem mutatja, hanem a hazánkban az elmúlt években megjelenő több mint tízmilliárd eurós nettó működőtőke-beáramlás is. Szerinte, ha sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, akkor a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet. Ehhez fontos, hogy el kell kerülnünk, hogy „az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon”.

Kamatemelések

Virág Barnabás felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB Európában elsőként indította el kamatemelési ciklusát tavaly júniusban, és azóta összességében a leghatározottabb kamatemelést hajtotta végre. Az alapkamat jelenleg 11,75 százalék, és a következő lépésként kiemelt, hogy a magas infláció idején a fogyasztás helyett a megtakarításokat kell ösztönözni.

Célunk olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét, azaz a kamatszint és a várható infláció különbségeként előálló úgynevezett reálkamat pozitívvá válik

– mondta a jegybank elnöke, aki az interjú során hozzátette, hogy az MNB már 15 hónapja folyamatosan szigorítja a kondícióit, és egy ilyen hosszú kamatemelési sorozatban a megállás lehetőségét már érdemes folyamatosan mérlegelni. 

Az MNB elnöke szerint százévente egyszer fordul elő olyan összetett világgazdasági közeg, mint amilyenben most vagyunk. Úgy fogalmazott, hogy ebben az évtizedben az energiahatékonyság javítása lesz a központi elem – ez rövid távon általános, mindenkit érintő energiatakarékosságot jelent. Szerinte az infláció megfékezését követően a zöldátmenet gyorsításában a jegybankoknak is aktív szerepet kell vállalniuk.

Virág Barnabás úgy fogalmazott, az uniós pénzforrásokkal kapcsolatos vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van. Szerinte egy sikeres megállapodással a befektetői értékelésekből egy fontos kockázati faktor kerül majd ki. „Nem látok olyan szakmai különbséget az álláspontok között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízom a megállapodás idei létrejöttében” – fogalmazott a jegybank alelnöke a Magyar Nemzetnek.

(Borítókép: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédet mond 2022. május 7-én. Fotó: Soós Lajos/MTI)