Így akar Brüsszel belenyúlni a rezsicsökkentésbe

Az Európai Bizottság elnöke szerint „a jelenlegi villamosenergia-piac már nem felel meg a célnak”, ezért „le kell választani a gáz domináns hatását az áram árával kapcsolatosan”. A bizottság elnöke szerint az uniónak el kell kezdenie egy „mélyreható és átfogó” reformot. A kialakult helyzetet ideológiailag úgy jellemezte, hogy „nehéz idők jönnek Európa számára. A háború, a jövőnk ellen indított háború, az autokrácia indított támadást a demokrácia ellen”. Brüsszel szerint egyértelmű, hogy meg kell szabadulni az orosz energiafüggéstől.

Jelenleg az unióban a tárolók töltöttsége 84 százalék, de ez nem biztos, hogy elég lesz a tél folyamán. A megoldás Algériából, Norvégiából és az USA-ból érkező földgáz lehet. Tavaly a kontinens gázszükségletének 40 százalékát adta az orosz földgáz, ma már ez mindössze 9 százalék. Folyik uniós szinten az LNG-re, vagyis a cseppfolyós földgázra való áttérés is

– fogalmazott Ursula von der Leyen, aki azt is kiemelte, hogy „nem helyes most rendkívüli bevételeket beszedni a háborúra hivatkozva a fogyasztók kárára. A nehéz időkben extraprofithoz jutó cégeket meg kell adóztatni, és ezt a pénzt azoknak kell adni, akik tényleg rászorulnak. Becslések szerint ebből az uniós tagállamoknak 140 milliárd eurós pluszbevétele lehet”. A napokban ismertetésre került, hogy szeretnék leválasztani az áram árát a földgáz áráról, továbbá hidrogénalapú energiarendszerre szeretnének átállni. Ennek részeként létrehoznak egy hidrogénbankot, amely kap egy 3 milliárd eurós keretet, hogy így támogassák a jövőbeni hidrogénpiac beindítását.

A korábbi kijelentéseket követően szerdán már egy rendelet is megjelent az Európai Bizottságtól. Ez az energiaárak kezelésére irányuló „sürgősségi beavatkozásról” szól. Ebben a rekordszintet elért gáz- és áramárat két okkal magyarázzák: a világgazdaság fellendült a világjárvány után, valamint az ezt követő orosz–ukrán háború súlyosbította ezt a helyzetet. Tehát a magyar kormányzati retorikával ellentétben Brüsszel nem csak az orosz–ukrán háborúval – és semmiképpen sem a szankciókkal – magyarázza a magasak energiaárakat.

Energiabiztonság vagy megújulók

A javaslat háttérelemzésében úgy számolnak, hogy az energiaárak várhatóan továbbra is magasak maradnak a piac bizonytalansága miatt. Továbbá azért, mert az unió szerint Moszkva az energiát „politikai fegyverként” használja. Az egyik legérdekesebb mondat a friss rendeletben az alábbi: „a kizárólag nemzeti szinten elfogadott intézkedések egyenlőtlen feltételeket teremtenek az EU energiapiacán.” Ezért a bizottság három, közvetlenül a piacra gyakorolt hatást javasol: átmenetileg csökkenteni szeretnék a villamosenergia-termelők bevételeit, csökkenteni szeretnék a piacokon a keresletet, valamint szeretnék ideiglenesen megteremteni az unióban a szolidaritást.

Tulajdonképpen van egy verseny az Európai Unió és a tagállamok között az orosz fosszilis energiák terén – az egyik egy szupranacionális szervezet, a másik pedig a nemzetállami szint. Ez a küzdelem éppúgy igaz a szabályozás, mint a felhasználás területére. Eddig az Európai Unió lemaradásban volt a nemzeti szintű intézkedésekkel szemben, hiszen a tagállami intézkedések már megtörténtek. Így most az unió vissza akarja venni a kezdeményező szerepet

– mondta az Index megkeresésére Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója, aki lapunknak kifejtette, hogy az Európai Uniónak mindenképpen az a célja, hogy egy egységes piac legyen, az eddig tagállami intézkedések pedig ezt torzították. 

A szerdán kiadott rendelet értelmében a bizottság kötelező célként javasolja a csúcsidőszakokban a bruttó villamosenergia-fogyasztás legalább 5 százalékos csökkentését. Ez a megcélzott csökkentés a becslések szerint mintegy 1,2 milliárd köbméterrel csökkentené gázfogyasztást – számításuk szerint ez a gázfogyasztásnak körülbelül a 3,8 százalékát jelenti 4 hónapos időszakban vizsgálva. A további javaslatok között szerepel az alacsonyabb költséggel üzemelő termelők – ilyenek a megújuló energiaforrások vagy például az atomerőművek – többletbevételeinek megadóztatása lenne.

Ezt úgy csinálnák, hogy utólagosan határoznák meg a megawattóránként megtermelt villamos energia bevételének felső határát. Tulajdonképpen ez egy olyan extraprofitadó lenne, aminek bevételét a tagállamoknak a végső villamosenergia-fogyasztókhoz kell irányítani – ez a rendelet valamennyi tagállamban alkalmazandó, és a fosszilis energiaszektorra is vonatkozna.

– emelte ki lapunknak Németh Viktória, aki szerint alapvetően ez a csomag egy nagyon széles merítés, amiben szinte az összes intézkedés benne van, amit az uniós tagállamok eddig bevezettek. Így az eddigi állás szerint ezek nincsenek ellentétben a tagállami intézkedésekkel. De azt lehetővé teszi a csomag, hogy ahol nem voltak eddig ilyen intézkedések, ott most lehet az unióra hivatkozni az intézkedések bevezetése során.

(Borítókép: Index)