A történelem egyik legbonyolultabb válsága következhet

További Gazdaság cikkek
-
Egyre nagyobb a rejtély Warren Buffett meglepő befektetési stratégiája körül
- Elvitték a joker főnyereményét, az ötös lottó már a négymilliárdot ostromolja
- Donald Trump milliárdos támogatója szerint az európai vezetők ostobasága lenne visszatérni az orosz gázhoz
- Eurostat: Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, de a magyarok is törnek előre
- Valami elindult Ácson, már magyarul tanulnak a kínaiak
Gazdasági recesszióról akkor beszélhetünk, ha a GDP csökkenésével járó gazdasági visszaesés legalább két, egymást követő negyedéven keresztül zajlik. Ha a XX. századot vizsgáljuk, alapvetően két globális jelentőségű gazdasági válságot kell kiemelni: az 1929–1933-as gazdasági válságot, valamint a hetvenes években tapasztalt recessziót.
Napjainkban kínálati válság van kialakulóban, azaz a gazdasági szereplőknek korlátozottan áll rendelkezésükre nyersanyag a késztermékek vagy szolgáltatásaik előállítására, ám a jelenlegi válság nem érthető meg csak a kínálati oldalt vizsgálva.
Ha a korábbi recessziókhoz hasonlítjuk a mostani helyzetet, akkor a hetvenes években tapasztaltakra hasonlít, amelynek okai mind gazdasági, mind háborús természetűek voltak – hasonlóan a mostanihoz.
1971-ben Richard Nixon úgy döntött, hogy a dollár árfolyamát Amerikában elengedik, nem kötötték a továbbiakban az aranyhoz. Az amerikai fizetőeszköz így lebegő valuta lett, az aranyfedezet megszüntetésével az olajárak rögtön kilőttek. Majd ezt a helyzetet tetézte, hogy 1973. október 6-án kirobbant a jom kippuri háború, amelynek során a Perzsa-öböl hat olajtermelő országa október 16-án hetven százalékkal megemelte a szaúdi nyersolaj árát – azon túl, hogy a zsidó vallás legszentebb napján rátörtek Izraelre.
Másnap pedig valamennyi OPEC-tag – tizenkét tagállama közül hét arab ország – bojkottot hirdetett az Izraelt támogató hatalmak ellen. Ezzel elkezdődött az első, 1973-as olajválság, amelyet már az egész világ megérzett, és egy évtizedre meghatározta a világ gazdasági helyzetét. Ez kínálati válság volt, ahol szintén a nyersanyagok játszották a főszerepet, és meglehetősen nehéz volt belőle kievickélni.
A kínálati válságok nem kezdőknek valók
A mostani gazdasági helyzetet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a nyár derekán úgy jellemezte, hogy az elkövetkezendő időszakban olyan dolgok várhatók a makrogazdaságban, ami a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára fogja tenni. „Biztos vagyok benne, hogy 2023-ban recesszió lesz, és ez akár eltarthat 2024 első félévéig” – fogalmazott az előttünk álló időszakról a gazdaságfejlesztési miniszter.

Ennek a válságnak a természete, hogy volt egy világjárvány, ami után a miniszter szerint senki nem mondhatja, hogy utána rendbe jöttek az ellátási láncok, majd ezt követte februárban az orosz–ukrán háború. Ennek hatására kínálati sokkok jelentek meg. Ha a kínálati gazdasági válságokat vizsgáljuk, akkor a világháborúk alatt tapasztalható recessziók kerülhetnek szóba. Az elmúlt évszázad válságai alapvetően nem kínálati sokkhatás következményei, hanem valamilyen pénzügyi vagy rendszerszintű probléma felszínre törésének eredményei.
Kínálati problémákat produkáltak például a világháborúk, amikor volt egy olyan jelenség, hogy az erőforrásokat teljesen átcsoportosították a hadiiparba, és a munkaerő-kínálat is csökkent. Most az orosz–ukrán háború is kínálati problémákat okoz, a világjárvány hatásaival karöltve
– fogalmazott lapunknak Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója, aki szerint annak, hogy nem jellemzők a kínálati válságok, az egyik oka az, hogy a globalizáció és az ellátási láncok békés gazdasági környezetet és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést tudtak biztosítani. A lapunknak nyilatkozó kutató – összhangban a gazdaságfejlesztési miniszterrel – leszögezte, hogy „talán az egyik legnehezebb probléma, amivel a gazdaságpolitikának szembe kell néznie, az a kínálati válság”.
Egy ilyen válság jellemzően azzal jár, hogy a termelői oldal nem tudja követni a keresleti igényeket. Ez pedig azt okozza, hogy csökken a GDP, és mivel a kínálati oldal gyenge, ezért kialakul egy inflációs környezet. Itt van a probléma gyökere: a gazdaságpolitikának erre válaszolnia kell, de egyszerre két ellentétes irányú dologra.
Egyrészt arra, hogy van egy gyenge növekedés, ahol arra lenne szükség, hogy ösztönözzük, fűtsük a gazdaságot, viszont az inflációra a monetáris politikának reagálnia kéne ellentétes irányból, tehát hűteni kéne a gazdaságot. Egyébként ezekben a helyzetekben szokott kialakulni egy úgynevezett stagfláció. Ez azt jelenti, hogy a magas infláció lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul
– mondta lapunknak Czeczeli Vivien.
Tehát összességében kijelenthető: a kínálati probléma az egyik, ha nem a legnagyobb makrogazdasági gond, amivel egy közgazdász szembenézhet – tekintettel arra, hogy adósságalapú gazdaságot üzemeltetnek az országok –, és ezt tovább tetézi, hogy a külgazdasági problémák egyik gyökere Oroszországban keresendő.
Voltak már ilyen tünetek
Stagfláció legelőször szintén a hetvenes-nyolcvanas években jelentkezett. Addig ez nem volt jellemző, hiszen az volt az általános felfogás, hogy vagy magas munkanélküliség van alacsony inflációval, vagy fordítva. Az olajválságok erre cáfoltak rá. A globalizáció később pedig több évtizeden át alacsonyan tudta tartani az árakat.
A hetvenes években az amerikai kormányzat túlköltekezett, ennek pedig inflációs hatása lett. Az intézkedések részeként egyfelől sikerült megegyezni az OPEC-kel, valamint az amerikai jegybanki szerepet betöltő FED elnöke nagyon kockázatos és bátor lépést tett, agresszív kamatemeléssel válaszolt. Húsz százalékra emelte a jegybanki alapkamatot néhány hónap átfutása alatt. Ez nagyon fájdalmas lépés volt, viszont szükség volt rá, hiszen akkorra már kialakult egy ár-bér spirál, amelyet csak egy határozott lépéssel lehetett megszakítani
– foglalta össze lapunknak Czeczeli Vivien, aki szerint kínálatoldali válság esetén a helyreállításhoz mindenféleképpen kell valamilyen konszolidáció. Tehát a vállalatoknak új stratégiát kell kidolgozniuk, vagy a szükséges nyersanyagokat más forrásból kell beszerezniük, ami most lehet, hogy költségesnek tűnik, de ez biztosítja az ellátás zavartalanságát.
Az NKE kutatója lapunknak úgy fogalmazott, hogy a bizalom-helyreállítás a gazdaságban is nagyon nehéz folyamat, és amikor a bizalom elvész a partnerek között, könnyen megszakad a kapcsolat is, aminek helyreállítása idő- és költségigényes.
(Borítókép: Index)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Az oroszok nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor miért adhatott ultimátumot Brüsszelnek
Rekordot döntött a Török Áramlat.
február 18., 09:13
- Gazdaság
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
A kínai EVE Power akkumulátorgyár engedélyezési dokumentuma alapján egyértelmű a képlet.
február 17., 16:28
- Gazdaság
Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
A polgármester szerint a települések bevételeit elsősorban az iparűzési adó határozza meg.
február 17., 15:52
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
3 órája
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
4 órája
- Címlapon
Egyre több embert érint a betegség, és nem is tudnak róla, hogy segítségre szorulnak
A szűkös gondozói kapacitáson is segíthet a mesterséges intelligencia.
3 órája
- Gazdaság
Egyre nagyobb a rejtély Warren Buffett meglepő befektetési stratégiája körül
A 94 éves pénzügyi guru közzétette éves levelét.
2 órája
- Gazdaság
Nagy Márton belengetett egy új javaslatcsomagot, hatalmas változások jönnek bizonyos kiadásokban
Most tárgyalják Brüsszelben.
február 18., 13:32
- Gazdaság
Rekordközelben termeltek hétfőn az ipari naperőművek
Magyarország a termelésben és tárolásban is élenjáró szerepre tör a minisztérium szerint.
február 18., 17:55
- Címlapon
Orbán Viktor optimista és harcias volt, ütött és ígért is
A miniszterelnök megtartotta hagyományos évértékelő beszédét.
6 órája
- Címlapon
Válaszoltak Orbán Viktornak a Budapest Pride szervezői
Nem lesznek senki bűnbakja, olcsó politikai színjátéknak nevezik a betiltást.
3 órája
- Gazdaság
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
február 18., 09:04
- Gazdaság
Vészesen fogy a földgáz Európában – meddig bírjuk a telet?
Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje 50 százalék alá csökkent.
február 17., 10:38
- Gazdaság
Romániai céget vásárol fel a Duna Aszfalt Zrt.
Az adásvétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
február 19., 07:19
- Gazdaság
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
február 19., 09:04
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Címlapon
Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni
A miniszterelnök évértékelőjére érkezve nyilatkozott a sajtónak.
5 órája
- Gazdaság
Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
Az ötös lottó főnyereménye tovább hízik.
február 15., 21:04
- Gazdaság
Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
Vajon lehet-e újra virágzó sörkultúránk, és hogyan segíthetne ebben az állam?
február 15., 10:44
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Új szintre léphet a magyar–kazah együttműködés
A nukleáris energia területén is lehetőség nyílik a közös munkára.
február 17., 11:02
- Mindeközben
Igazi zseni ez a 4 éves kisfiú, különleges képességén már nem csak szülei, de a netezők is ámulnak
6 órája
- Gazdaság
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét
Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.
február 19., 11:33
- Gazdaság
Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
Ostromhoz gyűjt erőt a magyar valuta.
február 16., 08:20
- Gazdaság
Új adatokat publikált az Energiaügyi Minisztérium a napelemek számáról
Többségük családi házak tetején működik.
február 17., 08:52
- Címlapon
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
4 órája
- Gazdaság
Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek
Már kilenc bank jelentette be az inflációs díjemelését.
február 17., 09:52
- Gazdaság
Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat
Mi is ott voltunk az első női Nobel-díjasunk alma materében tartott közönségtalálkozón.
február 16., 14:19
- Gazdaság
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek: Ez a pénz már zsebben van
Több milliárd euró mozdult meg.
február 16., 17:19
- Gazdaság
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok
Az állam helyett ezúttal a piac biztosít kamatkönnyítést – mutatjuk, hogyan.
február 16., 15:05
- Gazdaság
Rémes járvány sújtja Amerikát, már Európát is elérte
A kereskedelemben is látszik a hatása, mennyiségi korlátozásokkal próbálják orvosolni a problémát.
február 16., 18:16
- Címlapon
Orbán Viktor bejelentette a két- és háromgyermekes anyák adómentességét, a nyugdíjasoknak is üzent
Kiosztotta a feladatokat a minisztereknek az évértékelőn.
7 órája
- Gazdaság
Befuccsolni látszik a Tesla Cybertruck-üzlete, óriási akciókat jelentettek be
Eddig nem látott árengedményekkel szórnák ki a készleteket.
február 16., 17:49