Van, ahol az a kérdés, hogy egyenek vagy fűtsenek

Az államtitkár úgy kezdte a beszédét, hogy „Magyarország a legfontosabb mutatók tekintetében – azt hiszen, nem nagyképűség ezt mondani – kifejezetten sikeresen kezelte az elmúlt időszakot. Jól látható, hogy a makroszámok tekintetében jól állunk”. A prezentációjában bemutatta, hogy a növekedés az első félévben fenntartható volt, év végére a 4 százalék feletti GDP-növekedés elérhetőnek tűnik. Kiemelte, hogy ehhez párosulnak a nagyon jó munkaerőpiaci adatok is:

a foglalkoztatási és a munkanélküliség-adatok is jók. Gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van

– fogalmazott az államtitkár, aki megjegyezte, hogy ha a beruházási rátát nézzük a vállalati és magánszektorban, akkor azt látjuk, az állammal együtt mindenki igyekszik, hogy külföldi működő tőke érkezzen Magyarországra. Ezt a teljesítményt megerősítik a külföldi hitelminősítők is: „pontosan látják azokat a folyamatokat, ami alapján meghozzák a döntésüket. Aki a kilátásokat rontotta, az sem a magyar gazdaság teljesítménye miatt tette”.

Kihívások előtt áll egész Európa

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az orosz–ukrán háborúnak súlyos következményei vannak, elsősorban Európában – szerinte az európai energiapolitikai lépesek a legsúlyosabban pont Európát érintik.

Mindenki arra számított, hogy a járvány miatt konszolidáció jön, de a háború miatt még nagyobb válság jön

– fogalmazott az államháztartás finanszírozásáért felelős államtitkár, aki szerint „Magyarország eladósodottsága perspektívába helyezve attraktívnak is mondható”.

Majd úgy fogalmazott: a konjunktúrakilátások hónapról hónapra romlanak. Még pozitív növekedési számok vannak, de szerinte 2023-ra elképzelhető már a recesszió, a külső környezet romlása szemmel látható. Szerinte ennek a kulcsa: az energiahiány, továbbá a politika, amit az unió folytat. Szerinte a szankciók következtében hiány alakul ki, és ettől emelkednek az árak: „Ez nem magyarspecifikus” – fogalmazott a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki arra, hogy Európában mekkora a baj, egy példát is hozott.

A svéd pénzügyi államtitkár azt mesélte a napokban Tóth Tibornak egy konferencián, hogy „Svédországban olyan gondot okoz az energiaellátás, hogy a lakosok elkezdték eladni a házakat. Ez számomra is meglepő volt” – fogalmazott Tóth Tibor, majd úgy folytatta, hogy ugyanezen a megbeszélésen az EKB egyik vezetője felvetett egy kérdést: „Együnk vagy fűtsünk?” Az államtitkár szerint el lehet képzelni, mekkora problémákat okoz a mostani helyzet Európának.

A költséges rezsicsökkentés

„Amikor arról beszélünk, hogy hozzányúlt a kormány a rezsiárakhoz, akkor nagyon fontos látni, hogy amit otthon fizetünk az energiáért, az közel sincs a világpiaci árakhoz. És a tízszeres ár az egész ország költségvetésére is hatással bír” – fogalmazott Tóth Tibor, aki szerint amit ebben a helyzetben tenni tud a kormányzat, az az, hogy az ország lokális kivétel legyen. 

Amikor a szankciókról beszélünk, akkor azt kell látni, hogy az összes gáz 90 százaléka Oroszországtól jön. Jelen pillanatban nagyon kevés lehetőségünk van az alternatívákra

– fogalmazott Tóth Tibor, majd felhívta mind a lakosság, mind a vállalatok figyelmét, hogy sokkal hatékonyabb, ha mindenki megoldja a szigetelését, mint ha mindenki hőszivattyút szereltet be.

Az inflációval kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy amire van ráhatása a kormánynak, az az, hogy csökkentik a keresleti oldalt, és ösztönzik a megtakarításokat – mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. De az államtitkár szerint a külső energiaárakból adódó inflációra nincs ráhatása a kormánynak. 

A Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért felelős államtitkára nem kertelt: felhívta a figyelmet arra, hogy az idei és a 2023-as év lesz a legnehezebb. Szerinte 2024 elején térhetünk vissza az egyensúlyi, növekedési pályára.

Utána, abban bíznak, hogy csökkenni fog. Majd az államtitkár úgy fogalmazott: „már a mostani rezsicsökkentés is nagy kihívást és terhet jelent a kormányzat számára, bízunk abban, hogy normalizálódik majd a helyzet, de ezt finanszírozni ilyen gázárak mellett nagyon nehéz államháztartási feladat”.

(Borítókép: Index)