Lassulás várható az építőanyag-keresletben
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
„Az elmúlt egy évben 15-20 százalékkal emelkedtek a kivitelezés költségei, az építőanyagok drágulása és a magasabb munkadíjak miatt, eközben a kereslet az év eleji csúcshoz képest 25 százalékkal visszaesett” – mondta el a Világgazdaságnak Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke, a Lambda Systeme Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte: ennek ellenére a kereskedőcégek havi árbevétele a tavalyi szintet kissé meghaladja.
A kereslet további lassulását az is előrevetíti, hogy a nyári lecsengés után az ilyenkor szokásos szeptemberi megugrás elmaradt. A vevők bizonytalanságának a szakértő szerint egyik oka, hogy szorítja őket az otthonfelújítási program határideje, ezért december 31-ig próbálják befejezni a munkálatokat, új projektekbe nem vágnak bele. Számítanak ugyan a határidők hosszabbítására, és energiahatékonysági beruházások támogatására, az utóbbira egyre jelentősebb az igény, de egyelőre úgy tűnik, hogy kivárnak. A kivitelezői árak közelítik a nyugat-európai szinteket, Wiesinger Raimund úgy véli, ez lehet a kereslet mérséklődésének másik oka.
A magas kamatszintek miatt a lakosság tart a hitelfelvételtől, emiatt jellemzően csak a megtakarított készpénzállomány és a korábbi LTP-megtakarítások jönnek szóba az önrész mellé
–emelte ki. Hozzátette: az is jelentős probléma az ágazatban, hogy a nyugdíjba vonulók pótlására évente 20 ezer új szakmunkásra lenne szükség, jelenleg a negyedük sem kerül ki a szakképzési rendszerből, alacsonyabb tudásszinttel. A fékeződés a nagyobb újlakás-projekteknél figyelhető meg, nyártól több beruházás halasztódik, ugyanakkor az újlakás-piacon az áremelési törekvések változatlanok.
1,2 millió forint fölé nőtt a négyzetméterár, miközben ennek mintegy fele az egy lakás négyzetméterre vetített anyag- és munkadíjköltsége
– részletezte.
Ha véget érne a háború, csökkennének az építőanyagárak
Az ÉKE elnöke szerint a lakosság erre vár, ami egyrészt jogos, ugyanis akkor a betonacél, tégla, cserép a gyártás csökkenő költségével 15-20 százalékkal is olcsóbb lehet, de egyelőre nem látni, hogy mikor ér véget a háború. Jelenleg ott tartunk, hogy az energiaárak megugrásával a fuvar, az előállítás, így az alapanyag költsége is megemelkedett. Az energiaintenzív égetett kerámiatermékek ára akár kétszeresére is emelkedhet ennek következtében a tavalyihoz képest. A tégla is két számjegyű, igen változó árnövekedésen van túl az elmúlt év során, ugyanakkor az energiaköltség emelkedése miatt a termékek drágulása tovább folytatódhat.
Olyannyira, hogy egyes építőanyagok és építési termékek gyártásánál elérhetik azt a szintet, amikor már eladhatatlan a termék
– hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzáfűzte: A betontermékeknél idén infláció körüli emelések voltak, a polisztirol ára a korábbi 50-60 százalékos drágulás után először indult lefelé 10-15 százalékkal, és a betonacél ára is csökkent. Az utóbbiból készleteket felhalmozó kereskedések most veszteséggel értékesítenek. A legtöbb nagy állami beruházás is a befejezési szakaszba lépett, az újabb projekteknél a megvalósítási szakasz van.
A készházépítő szakmai tagozat elnöke a lapnak megemlítette, hogy drasztikusan csökken a hitelből családi házat építők száma. A gyorsan kivitelezhető energiahatékony házak iránti kereslet már a rezsimódosítás előtt megnőtt, most még jelentősebben, egyre népszerűbbek a mobil- és konténerházak.
(Borítókép: Luke Sharrett/Bloomberg/Getty Images)