Palkovics László szerint Európában fennakadásokra lehet számítani az energiaellátásban

Palkovics László a Portfolio Energy Investment Forum 2022 konferencián hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háború előtt az ellátás és a megfizethető energia biztosított volt Magyarországon és Európa nagy részén, ami lehetővé tette a fenntarthatóságra való összpontosítást. Kiemelte: a háború azonban számos nettó energiaimportőr ország, így Magyarország számára is újra előtérbe helyezte az ellátásbiztonság fontosságát. A miniszter szerint az ország energiaellátása szempontjából három kiemelt stratégiai célt fogalmazott meg.

1. Csökkenteni kell a földgáz arányát az energiamixben, amihez keresletcsökkentési, energiahatékonysági és villamosítási intézkedések szükségesek.
2. Növelni kell a már meglévő potenciális energiaforrások arányát az alternatív földgázforrások kiaknázásával, valamint a biogáz, a biomassza, a hulladék és a hidrogén hasznosításával az energiamixben,
3. illetve szükséges a növekvő villamosenergia-igény és rugalmasság kiszolgálása is a piacszervezés felülvizsgálatával, termelői kapacitásbővítéssel és hálózatfejlesztéssel.

Palkovics László úgy fogalmazott, hogy a hazai földgázfogyasztás 2030-ig jelentősen csökkenthető egy átfogó intézkedéssorozattal. Az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében a kormány az összes energetikai ágazatot érintő programot dolgozott ki, ami az évtized végéig összesen 16 milliárd forint beruházást jelent.

A Nemzeti Energiastratégia 2030 fő célkitűzései közé tartozik az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése.

– fogalmazott a miniszter, aki rámutatott, hogy az ország energiafelhasználásában a villamos energia aránya a jelenlegi húsz százalékról 26 százalékra növekedhet az évtized végéig.

Brüsszel elhibázott politikája

Az elmúlt években jelentősen növekedett a naperőművek száma, jelenleg 3,265 gigawatt (GW) már működő napelemes kapacitással rendelkezünk, és 2025-re 5,53 GW kapacitás birtokolhat engedélyt. A saját célra termelő erőművek esetében a kormány felgyorsítja az eljárásokat, így az igénylők számára a hálózati csatlakozás gyorsított eljárás keretében lesz biztosított. Rövidülni fognak az engedélyeztetési határidők, és a háztartási kiserőművek esetében ösztönözni fogják a tárolók telepítését az önellátás javítása érdekében.

A magyar kormány az ellátásbiztonság garantálása mellett megvédi a rezsicsökkentést, ami jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű, családoknak nyújtott segítség Európában. Emellett tűzifaprogrammal, barnaszénprogrammal, benzinárstoppal, élelmiszerárstoppal és kamatstoppal is segíti a családokat – emlékeztetett a miniszter az MTI beszámolója szerint.

Egy uniós biztos is elismerte: lehet, hogy nem lesz áram a télen 

Előfordulhat áramkimaradás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében – mondta az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja egy keddi német lapinterjúban.

Janez Lenarcic a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RND) adott interjúban azt mondta: a kimaradások miatt szükség lehet-e az EU polgári védelmi mechanizmusának beindítására, és a bizottság már dolgozik is a műveletek előkészítésén, méghozzá két lehetséges „forgatókönyv" alapján:

• Az egyik lehetséges eset, hogy csak egy vagy néhány tagállamot érint egy kisebb esemény, például áramkimaradás. Ekkor a társállamok a bizottság közreműködésével láthatják el a segítségre szoruló országot áramtermelő berendezésekkel, ahogyan a természeti katasztrófák esetén.
• A másik lehetséges eset, hogy egyszerre sok ország kerül szorult helyzetbe, és így nem marad elég erő egymás megsegítésére. Ebben az esetben a bizottság a saját vészhelyzeti készleteinek mozgósításával képes lenne kielégíteni az igényeket – fejtette ki Janez Lenarcic.

Felidézte: 2021 végén egyszerre, ugyanazon a napon támogatták generátorokkal és üzemanyaggal a földrengéssel sújtott Horvátországot és Szlovéniát, ahol hóvihar rongálta meg az elektromos hálózatot. Voltak olyan esetek is, amikor több napon vagy héten keresztül nyújtott segítséget Brüsszel az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül a megszoruló országoknak. 

(Borítókép: Palkovics László. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)