A gordiuszi csomó, amit Orbán Viktor sem tud elvágni

A nemzetközi helyzet és az annak következtében kialakult energiaválság miatt szinte egész Európa keresni kezdte azokat a lehetőségeket, amelyekkel valahogyan mérsékelhető az energiaéhség. Ez gyakorlatilag kétféleképpen érhető el: csökkenteni a keresletet vagy növelni a kínálatot. Európában az előbbi szinte mindenhol cél lett – köztük Magyarországon is –, az utóbbira pedig mindenki a lehetőségeket keresi. A Nyugat vezetői közel-keleti diktátorokhoz mentek cseppfolyósított földgázért (LNG), Magyarországon pedig soha nem látott mértékben nőtt a megújuló energiaforrások iránti kereslet és a felhasznált mennyiség.

Viták zajlanak a kormányon belül is a szélenergiáról. Egyelőre nem vagyunk meggyőződve arról, hogy szükséges a szélenergia-termelés újraindítása. Szívesen vesszük, hogyha a magyar parlament is megvitatja ezt a kérdést, és elmondja a véleményét a magyar kormánynak. Nem csak mellette, de sajnos ellene is komoly érvek szólnak

– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi parlamenti ülésen Ungár Péter parlamenti képviselő kérdéseire.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter is megerősítette egy szakmai konferencián, hogy vizsgálják a szélenergiában rejlő telepítési lehetőségeket. A tárcavezető szerint vannak olyan területek az országban, ahol alacsony szélbiztonság mellett is hatékonyan működtethetők ezek a rendszerek, hamarosan elkészül erre a szabályozás is. 

Az tény, hogy a szélenergiának valóban vannak előnyei és hátrányai is, azon túl is időjárásfüggő. Ám talán érdemesebb ezt a kérdést az elejéről kezdeni: a szélturbinák gyártása már 1979-ben elkezdődött Dániában. Feltehetően azzal minden szakértő egyetért, hogy a legköltséghatékonyabb termelő, valamint működésének semmilyen környezetkárosító hatása nincs. Egyébként az országok közötti versenyt a szélerőművek kapacitásában messze Kína vezeti az Egyesült Államok és Németország előtt – a második és a harmadik helyezettnek összesen nincs annyi termelése, mint az éllovas távol-keleti óriásnak egymagában.

Egy kormányrendelet Magyarországon gyakorlatilag tiltja a szélenergiát, hiszen jelenleg érvényben van egy olyan szabály, miszerint 12 kilométerre lakott területektől nem lehet ilyen beruházásba kezdeni. Azt kevesebben tudják, hogy a beruházás előtt a létesítési helytől számított egy kilométeres körzetben minden földterületi tulajdonossal alá kell íratni egy beleegyező nyilatkozatot. Ám az energiaválság arra sarkallta a magyar kormányt, hogy az elmúlt hetekben bekérjen javaslatokat ennek felülvizsgálatára. 

Ezek miatt Magyarországon gyakorlatilag nincs lehetőség a szélenergia alkalmazására. Ezeket kell megváltoztatni ahhoz, hogy megoldás legyen 

– nyilatkozta lapunknak Tóth Boldizsár, a Megújuló Energiaszervezetek Szövetségének (MESZ) elnöke. Tehát amint a jogalkotó ezeket a szabályokat feloldja, elkezdődhetnek az érdemi létesítések. Ám a helyzet azért közel sem ilyen egyszerű, könnyű a szélenergia mellett és ellen is érvelni. Tavaly Magyarországon az energiatermelésben a napenergia nagyjából 11, a szélenergia pedig kevesebb mint 2 százalékot tett ki.

Mi szól ellene?

A leggyakoribb ellenérv a hanghatás. A nemzetközi kutatások szerint ugyanis egy 350 méteres távolságban elhelyezett szélturbina körülbelül 35-45 decibeles zajjal jár. Ugyanakkor minden ilyen erőmű környezetvédelmi engedélyhez kötött, amelyhez hatástanulmányt kell készíteni; ennek része a zajvédelmi és madárvédelmi tanulmány is.

Bár folyamatosan csökkent az utóbbi években a szélenergia előállításának ára, továbbra sem nevezhető olcsó beruházásnak. Ez egy időjárásfüggő energiaforrás, és a napenergiával szemben a szélturbinák csak óránként 10-40 kilométeres széllökések mellett tudnak érdemben működni. Az utóbbi problémát Tóth Boldizsár kicsit árnyalta, hiszen a szélturbinagyártók már készítenek olyan létesítményeket, amelyek kifejezetten közepes és kis szélmennyiségű területekre vannak kitalálva.

Számításaink szerint Magyarországon másodpercenként 6 méter a szélsebesség 100 méter magasságban. De ha engednék 150 méter magasságba telepíteni a turbinákat, akkor 20-30 százalékkal növelhető lehetne az energia-előállítás

– nyilatkozta az Index megkeresésére a Megújuló Energiaszervezetek Szövetségének elnöke, aki kiemelte, hogy határozottan úgy látják, megfelelő mennyiségű szélenergia nélkül egy új bázisú megújuló energiaellátási rendszert nem lehet létrehozni. Ezért a kormánnyal folytatott szakmai egyeztetéseken a javaslataikat már benyújtották. 

A hálózatba való visszatápláláshoz komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség országos szinten. Ebben a kormány szerint is komoly lemaradásaink vannak. További problémák még ezzel az energiaforrással kapcsolatosan az esztétikai és az egyre gyakrabban felmerülő állatvédelmi kérdések, de talán az ukrajnai háború képeit látva ezekről most nem is érdemes írni.

Mi szól mellette?

Legalább ugyanannyi érvet fel lehetne sorolni mellette is. Az első és talán a legfontosabb, hogy ez jelenleg a legzöldebb technológia, csak a gyártása és üzembe helyezése alatt van szén-dioxid-kibocsátás. A másik érv mellette a hazai forrás, tehát külső országtól egyáltalán nem függ az energiatermelés.

Meleg Dániel, az LMP energetikai szakértője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország valóban nem Európa legszelesebb területe, de a rendelkezésre álló potenciál közel sincs kihasználva. Szerinte azt ki lehet jelenteni, hogy 150 méteres magasságban a jellemzően másodpercenkénti 6-8 méteres szélsebességet már ki lehetne használni.

A hálózati kapacitások valóban nehézséget jelentenek, a hálózat fejlesztése nélkül akkor sem lehetne jelentős szélenergia-kapacitást telepíteni, ha nem lenne betiltva. A tárolás kérdését illetően úgy látom, hogy nem csak akkumulátorokban lehet raktározni az energiát: hidrogén és számos más megoldás is van erre, de a jól megtervezett energiamix is segítheti a szélenergia rendszerbe illesztését. Kifejezetten jó megoldás a nap- és a szélenergia együttes alkalmazása, mivel jól kiegészítik egymást 

– mondta az Index megkeresésére Meleg Dániel, aki szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően folyamatosan meg fogjuk tudni oldani ezeket a kérdéseket. Az LMP szakértője szerint körültekintő telepítésekkel az állatvilág is megóvható, és értelemszerűen nem szabad települések közelébe tenni, így a zaj által okozott nehézségek is kezelhetőek lennének.

„Ha a célfüggvény az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, illetve az ellátásbiztonságot növeljük, más importforrásokat ki tudjunk váltani, akkor ezekre a kérdésekre a szélenergia adekvát választ tud adni” – mondta Balogh Ádám a G7 Podcast adásában. A szélenergiával és a most kialakult energiaválsággal kapcsolatosan valóban egy érdemi a kérdés van: az első számú prioritás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy az energiabiztonság legyen.

A szélenergiára még nem számíthatunk a földgáz alternatívájaként, ugyanis a szélerőműprojektek fejlesztésének időtávja általában ennél jóval hosszabb – maga a kivitelezési folyamat több mint egy-két év.

(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)