Miért akar valaki űripari központot építeni Magyarországon?

„Űrtechnológiai központ létrehozását kezdte meg Magyarország egyik vezető űripari magánvállalata, a Remred Kft., amelyben komplett kisműholdak és az azokat működtető rendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzi majd. A hozzávetőleg 10 milliárd forintos befektetést igénylő Remtech névre keresztelt központ közel 70 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyet teremt és olyan speciális technológiai hátteret biztosít majd a szakemberek számára, amely megfelel a legszigorúbb űripari szabványoknak. A beruházással a Remred célja, hogy betöltsön egy hiányt a hazai, de egyben régiós űrszektorban és olyan képességhez jusson, amelynek a segítségével a kisműhold- és rendszerintegráció európai piacának egyik kiemelkedő szereplőjévé váljon” – olvashattuk a cég közleményében.

A tervek szerint 2025 első negyedévében, Martonvásáron megvalósuló technológiai központ körülbelül 3200 négyzetméter munkaterülettel fog rendelkezni, amiből a speciális laboratóriumi terület, az úgynevezett tisztatér területe 1500 négyzetméter lesz.

Sárhegyi István, a Remred igazgatóságának elnöke a Brain Bar jövőfesztiválon is beszélt a projektről, többek között azon reményének adott hangot, hogy a magyar gyerekek pár év múlva remredes pólókra cserélik NASA-s darabjaikat.

Miért dönt valaki úgy, hogy űripari központot létesít Magyarországon? – kérdeztük Sárhegyi Istvánt, aki lapunknak kifejtette: az utóbbi tíz évben megváltozott az űripar helyzete, és az elmúlt időszak geopolitikai kérdései még rá is tettek egy lapáttal erre. Áramlik a tőke az űriparba, növekednek a bevételi lehetőségek, és csökkennek a költségek, mind a magán-, mind az állami szektoron belül, így egyre kisebb szereplők is piacra tudnak lépni és versenyképesek tudnak lenni.

A piacon növekszik az igény a kisműholdas infrastruktúrára. Az alacsony Föld körüli pályára egyre nagyobb mennyiségben bocsátanak fel egyre kisebb műholdakat, ezek mérete a nullától a négyszáz, ötszáz kilogrammig terjed. A csarnokberuházás olyan kapacitásnövelést és képességteremtést jelent, amivel be lehet lépni a kisműholdas piacra

– részletezte a döntés hátterét Sárhegyi István.

A Remred az Energiatudományi Kutatóközpont spin-off cége volt, az évtizedek alatt itt felgyülemlett űrkutatási know how-t akarták kiszervezni, ezt a tudást iparosítják és termékesítik a tervezéstől, az összeszerelésen, az integráción át egészen a tesztelésig. „Ezt csináljuk kicsiben, de szeretnénk jóval nagyobb kapacitással működni” – hangsúlyozta Sárhegyi István.

Jelenleg harmincöt mérnökkel működnek, a létszámot szeretnék év végéig negyven-, később ötvenfősre emelni, de munkaerőt, jó mérnököket találni nagy kihívás. Nemzetközi űripari projekteken dolgoznak, ők fejlesztik például az amerikai holdprogram keretében megvalósuló Hold-körüli állomás, a Lunar Gateway első tudományos egységét, ebben a projektben az Airbus a beszállítójuk, valamint részt vesznek többek között az Európai Űrügynökség Mars-missziójában, ahogy a magyar űrhajósprogramban is.

Miből finanszíroznák?

Sárhegyi István a beruházás finanszírozására vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy dolgoznak a Remtech megvalósításának pénzügyi oldalán. Alapvetően magánberuházásról van szó, nemzetközi és hazai partnerekkel szeretnének együttműködni. Ha állami szinten is látnak fantáziát a projektben, a cég kész tárgyalni.

A hosszú távú célokról Sárhegyi István úgy fogalmazott, akkor lenne elégedett, ha olyan beruházást tudnának megvalósítani, amelynek a kapacitásai maximálisan ki vannak használva, és a megtérülés is az általuk tervezettnek megfelelően alakul, mindezt energiahatékony működés mellett: napenergiás és hőszivattyús berendezéseket is használnának, ráadásul moduláris csarnokot terveznek, ha valamelyik rész nincs kihasználva lekapcsolható, így nem fogyaszt energiát.

(Borítókép: NASA / Newsmakers / Getty Images Hungary)