Itt a vége, levadássza a GVH az influenszereket

A Gazdasági Versenyhivatal igyekszik naprakész képet tájékoztatást adni az influenszereknek, ezért legfontosabb iránymutatását még idén ősszel közzé fogja tenni. Az új tájékoztató szerint az „influenszer (véleményvezér) olyan, a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes személy vagy dolog, virtuális entitás (így például állat, kabala, digitális karakter, avatar), aki/ami akár eseti vagy állandó partnerként, akár dedikált márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségimédia-oldalán, videómegosztó vagy más egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés. A legtöbb esetben a véleményvezér elkötelezett követőbázissal rendelkezik” – derült ki a Üzletem összefoglalójából, amit a Schönherr Hetényi Iroda versenyjogi szakértői készítettek.

Ugyanakkor a tervezet nem tárgyalja, mekkora követőtáborral kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy influenszernek minősüljön, és a magyar jog sem kezeli definíciós elemként a követők számát. A minősítés szempontjából az a hangsúlyos elem, hogy az érintett személy kereskedelmi tevékenyéget folytat. Az ismertetett tájékoztatóban az alábbi kritérium szerepel:

Véleményvezérek az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek. Ajánlásaik éppen ezért nem tekinthetők teljesen objektívnek és függetlennek, azok mögött az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll.

A jogalkalmazó által megfogalmazott fő elvárás, hogy az influenszerek megfelelően jelöljék annak a tényét, ha az általuk közzétett tartalomért bármilyen ellenszolgáltatásban részesülnek.

Bármi lehet ellenszolgáltatás

A GVH ellenszolgáltatásnak tekint „minden olyan ösztönző tényezőt, melyet a közzétételért nyújtanak”. A szakértők kiemelték, hogy a juttatás nem korlátozódik anyagi ellentételezésre, ellenszolgáltatásnak minősül a felek közötti barter is.

Az ellenszolgáltatás feltüntetésének módjára vonatkozóan a tervezet elvi szinten rögzíti, hogy annak jól észlelhetőnek, hangsúlyosnak és szembetűnőnek, továbbá egyszerűnek, egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie. Mindig szükség van szöveges megfogalmazásra, amely az alábbiakhoz hasonló lehet: „Reklám”, „Hirdetés”, valamint – ha az együttműködés jellegéből fakad – a „Támogatta”, „Szponzorált tartalom” kifejezés lehet megfelelő.

A tájékoztatótervezet szerint a „jelölés közérthető és egyértelmű közzététele alapelvének nem felel meg a reklámjellegre történő, magyartól eltérő nyelvű utalás, ezért alkalmazása kerülendő”, valamint, „az alkalmazott platform által biztosított tartalommegjelölésre hivatott úgynevezett hirdetési címke is magyar nyelven használandó”.

(Borítókép: Getty Images)