A fagy helyett a szárazság tarolt

Idén nem a késői fagyok, hanem az aszály okozott kiemelkedő károkat a magyarországi gyümölcságazatnak. A szárazság hosszabb távú hatásaként pedig tovább gyorsulhat a hazai gyümölcstermő területek csökkenése – közölte az Agroinform.hu csütörtökön az MTI-vel.

Majdnem felére csökkent a termés

A mezőgazdasági portál a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai alapján rámutatott, hogy almából a tavalyi 520 ezer tonna helyett 42 százalékkal kevesebbet, mintegy 300 ezer tonnát takarítanak be idén, a kiesés különösen a léalmánál lesz jelentős.

Meggyből a korábbi évekhez hasonlóan 60 ezer tonna körül alakul az idei termés mennyisége, de súlyosbítja a helyzetet, hogy ennek is csak egy része érte el a feldolgozóipar által megkövetelt 18 milliméteres méretet.

A kajszi kicsit sikeresebb

A kisebb termőterülettel rendelkező gyümölcsfajtáknál vegyesebb a kép: a kései tavaszi fagyok elmaradása miatt a várható szilvatermés az átlagtól kissé elmaradó 55 ezer tonna körül alakulhat. Ugyanakkor őszibarackból és kajsziból a korábbi éveknél jóval nagyobb mennyiséget sikerült idén szüretelni: az utóbbi 25 ezer tonna körüli termésmennyisége ugyan nem számít rekordnak, de a korábbi évekhez képest mindenképpen kiugrónak minősíthető. Körtéből 17 ezer tonna termett, ami kismértékű növekedés a tavalyi 16 ezer tonnához képest, és a cseresznye 10 ezer tonna körüli összhozama is jó eredménynek számít.

A nagyrészt öntözött területeken termelt görögdinnyéből is megfelelő mennyiség, 120 ezer tonna termett idén, ami fedezte a magyarországi és az exportigényeket. Ám a nagy hőség hatására visszaestek a termésátlagok, a gyorsabban beérő termés pedig a szokásosnál rövidebb, intenzív szezont okozott.

A Jövő sem kecsegtet

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke elmondta, az aszály nem csupán az idei termésre gyakorolt negatív hatást, a jövő évi termés mennyiségét is erősen befolyásolja. A legyengült, a tápanyagokhoz csak korlátozottan hozzájutó gyümölcsfáknak ugyanis nincsen energiájuk megfelelő számú virágrügyet kinevelni, ami pedig a jövő évi termés feltétele. 

Hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvényeknek van jövőjük, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is

– tette hozzá a szervezet elnöke.

A korszerű technológia költsége azonban törvényszerűen be fog épülni a gyümölcsök árába is, ezáltal a gyümölcspiacon hosszú távon is folyamatosan emelkedő árakra kell majd számítani.

(Borítókép:  Oláh Tibor / MTI)