Nagy Márton szerint változtatni kell a pénzek elosztási mechanizmusán

További Gazdaság cikkek
-
Bejelentést tett a Magyar Telekom, nyilvánosságra hozták a számaikat
- Rég nem volt ilyen erős a forint, hármassal kezdődik a jegyzés az euróval szemben
- Orbán Viktor elárulta, hogyan kapják meg az áfa-visszatérítést a nyugdíjasok
- Nagy Márton megmentené a falu lelkét, indul a kocsmaprogram
- Ugyan a költségvetésben szerepel, mégsem kapták meg a pluszforrásokat a kórházak
A gazdaságfejlesztési miniszter felhívta arra figyelmet, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás negyven százaléka a fővárosba irányult, a vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány ötven százalék. Tehát szerinte is erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná. Nagy Márton a konferencián kiemelte:
az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140 százalékán áll, miközben az országon belül egyes megyék átlaga 44 százalék alatt van.
A vállalatok 27 százaléka Budapesten működik, és az összességében előállított árbevétel negyven százaléka is itt képződik. Utalt arra, hogy a fővárosközpontúság az aktivitási rátában, a munkanélküliség adataiban és a bérszámokban is tükröződik. Az elmúlt 12 évben nem zárult, inkább kicsit nyílt az olló, és a miniszter szerint „ezt a trendet meg kell fordítani”, változtatni kell a pénzek elosztási mechanizmusán.
Navracsics Tibor: Budapest és a vidéki régiók más ligában fociznak
Szerinte a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak.
Nincs befogadási kapacitás
Nagy Márton előadásában kifejtette, hogy az országban jelen lévő, hozzávetőleg harmincezer milliárd forintnyi működőtőke-állomány 54 százaléka Budapestre és környékére csoportosul, miközben egyes megyékben mindössze tízszázalékos mutatók is megfigyelhetők, de olyan térség is van, ahova egyáltalán nem érkeznek befektetői pénzek külföldről.
A beruházási támogatási programokra az utóbbi nyolc évben nyolcszázmilliárd forintot költött a kormány
– emelte ki a miniszter. A tárcavezető hozzáfűzte: ezen a területen könnyebb irányítani a forrásokat, és kicsit jobbak is az arányok, azonban a pénzek nagy része a központi régióba irányult itt is, a legszegényebb részek alig részesültek a forrásokból – az ország délkeleti és délnyugati fele. A miniszter kiemelte: sok esetben az a probléma, hogy nincs befogadási kapacitás, nincsenek megfelelő méretű ipari parkok. A jövőben a fogadókészség kiépítésére is oda kell figyelni, ami több minisztériumot és önkormányzatokat is érintő feladat – derült ki az MTI beszámolójából.
Megérkezett Lázár János és Nagy Márton ígért bejelentése, már szerdán tárgyalhatja is a kormány
Jelentem, elkészült az új kerettörvény – fogalmazott az építési és beruházási miniszter.
(Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 című rendezvényén az Akadémia Klubban 2022. október 14-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)