Most akkor mégsem neveti ki az Európai Unió az extraprofitadót?

Már az év elején emelkedésnek indultak az energiaárak, aminek pluszlöketet adott a februárban kitört orosz–ukrán háború. Az árrobbanás miatt egyes cégeknél extraprofit keletkezett, amibe Európa szinte összes állama beavatkozott ágazati különadók bevezetésével. 

Magyarország az elsők között vezette be

Június 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadóról szóló rendelet. Mostanra világossá vált, hogy a kormány mit ért a fogalom alatt: a többletnyereség váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség – írja  az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

Az extraprofit keletkezése leginkább a Mol gyakorlatával szemléltethető: az olajtársaság a kedvezőbb árú Ural típusú kőolajat használja, amely a háború kitörése óta csaknem 20 dollárral kerül kevesebbe, mint az irányadó Brent. Ennek hátterében számos nemzetközi gazdasági hatás áll. Nem az energetikai szektor az egyetlen, amely profitál a globális kihívásokból, hanem a koronavírus-járvány elleni küzdelem során a gyógyszeripar is hasonlóan fellendült. 

Magyarországon ez összesen hat ágazatot érint: a bank- és biztosítási szektort, az energiaipart, a kiskereskedelmet, a telekommunikációs szolgáltatókat, a légitársaságokat és a gyógyszeripart. 

Magyarországon 2022-re, valamint 2023-ra vonatkozóan kell megfizetni a különadót, amelynek mértékét az alábbi táblázat szemlélteti. 

Az extraprofitadó mértéke Magyarországon szektoronként

Szektor	Extraprofit mértéke (milliárd forint)
banki, biztosítási, pénzintézeti	50-300
energiaipari	300
kiskereskedelmi ágazatok	60
telekommunikációs szolgáltatók	40
légitársaságok	30
gyógyszeripari	20

Az Európai Unióban is lassan meglépik

Mivel előfordul, hogy a vállalatok tovább terhelik a végfelhasználókra az extraprofitadót, ezért a magyar intézkedést számtalan bírálat érte. Ugyanakkor az Európai Bizottság REPowerEU-programjában javasolta a tagállamoknak ideiglenes többletnyereség-adó bevezetését, bár az ajánlásuk elsősorban az energiaszolgáltató szektorra vonatkozott. 

Az Oeconomus felhívja arra is a figyelmet, hogy a bizottság javaslata szerint a kirótt adónak nem szabad a piaci versenyt korlátoznia, és nem befolyásolhatja a hosszú távú energiaárakat.

Az ügynökség szerint az így befolyó többletforrásokat az orosz energiahordozóktól való függőség mérséklésére, valamint az energetikai átállásra és a háztartások rezsiterheinek csökkentésére kellene felhasználni.

Fontos eltérés a magyar és más uniós országok extraprofitadója között, hogy Magyarországon szektoronként egy keretösszeget határoztak meg, addig a legtöbb országban nyereségarányos az adóteher. Az adó mértékét tekintve két véglet között mozog az uniós átlag: Spanyolországban az energiaszolgáltatóknak 1,2 százalék, Görögországban 90 százalék. Az átlag 40-50 százalékra tehető.

Belgium, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia hivatalosan is bejelentette, illetve lépéseket is tett az adónem bevezetésére. Ezzel szemben a francia parlamentben leszavazták az erre irányuló törekvéseket. Magyarország mellett Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság már be is vezette az ágazati különadókat. Sőt, az Ibériai-félsziget nagyobbik országában már a második körös extraprofitadó bevezetését tervezik. Csehországban és Lengyelországban még nem döntöttek.

(Borítókép: Kenzo Tribouillard / AFP)