Olaf Scholz erőből oldotta meg az atomerőművek kérdését

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig meghosszabbítják, az illetékes minisztériumoknak pedig haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat. Olaf Scholz döntéséről levélben tájékoztatta a minisztereit.

A kiszivárogtatott hivatalos levél értelmében a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott a német kancellár, miszerint megilleti a politikai irányvonal meghatározásának joga, és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak, ennek értelmében csak két erőmű üzemidejét lehetett volna meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kellett volna állítani, továbbá nem lett volna szabad újabb fűtőelemet vásárolni. Ezzel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A háború mindent megváltoztatott

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedése és az orosz–ukrán háború miatt alakult ki. A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával. Ennek értelmében fokozatosan, bő tíz év alatt akarták leállítani mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. 

Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag) – foglalta össze az MTI.

(Borítókép: Olaf Scholz. Fotó:  Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images)