Brüsszel örökös harca a közgazdaságtan alapjaival

További Gazdaság cikkek

Torzítaná a gázárplafon a kereslet-kínálati viszonyokat – fogalmazott az Indexnek az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ennek ellenére továbbra is napirenden tartja ezt a kérdést az Európai Bizottság, döntés a tagállamok energiaügyi minisztereinek október 25-i találkozója után születhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már számtalanszor ismertette a magyar kormány álláspontját: „Nem szabad alkalmazni”. Az összeurópai gázbeszerzésről pedig hónapok óta vita folyik, ezt a Századvég elemzője értékelte lapunknak.

Az Európai Bizottság egyre inkább beleavatkozna valamilyen módon az energiahordozók árába, ezen belül is elsősorban a gázárakat szabályozná. Jelenleg Brüsszelben két javaslat van terítéken az energiaválság közvetlen kezelésére, ezek pedig közvetve vagy közvetlenül érintik az árakat.

Az egyik ajánlás szerint egy egységes gázárplafont alakítanának ki, amely értelmében maximált áron lehetne kereskedni ezzel az energiahordozóval.
A másik intézkedés egy összeurópai egységes gázbeszerzési rendszer megalkotása lenne.

Mindkét javaslat végrehajtása esetén figyelembe kell venni, hogy egy szupranacionális, tehát nemzetállamok feletti, föderális struktúra mentén épülnének fel. Emiatt felmerül annak a kockázata, hogy ha nem is mondanak mindenképpen ellent egy nemzeti, protekcionista gazdasági modellnek, súrlódást okozhatnak.

Az árplafon továbbra is torzítja a piacot

Az árplafonra vonatkozó uniós részletek egyelőre nem ismertek, a tagállamok energiaügyi minisztereinek október 25-i találkozója után alakulhat ki a közös álláspont. Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a gázárplafon segítség lehet a fogyasztóknak, de ha az ármaximum megnöveli a gázkeresletet – akár többletfogyasztás, akár exportmotivációk miatt –, elvághatja Európát a globális piacoktól, és végül hiányhoz vezethet. Ezt a kockázatot az Európai Bizottság is elismeri, tehát a tagállamok aggályai megalapozottak.

Senki sem kényszeríthet arra senkit, hogy kötelezően értékesítse a termékét.

A nemzetközi elemzők szerint a gazdasági intézkedés rövid távon lenyomná a magasabb szintről a gázárakat, de az orosz válaszlépések és a kereslet növekedése miatt végül felfelé indulnának az energiaárak. „Oroszország válaszlépésként akár teljesen leállíthatja a vezetéken érkező gáz szállítását, az unió tervezetére válaszul kilátásba is helyezte a Gazprom a gázcsapok elzárását. Magyarországnak ez jelentős ellátásbiztonsági problémát jelentene” – fogalmazott az Index megkeresésére Sághy Balázs, aki felhívta a figyelmet: abban az esetben, ha energiahiány keletkezik, az visszaveti az ipari termelést, és tovább erősíti a recessziós kockázatokat.

Sőt, egy árplafon esetén kialakulhat egy olyan, számunkra kedvezőtlen helyzet, hogy egy unión kívüli ország – legfőképpen Kína – lendületet vesz 2023-ban, és amikor újra megnő az energiaigénye, egyszerűen az árplafon fölött rálicitál az árakra. Az ársapkát támogatók ugyanakkor azzal szoktak érvelni, hogy mérsékelné az inflációt – a maximált gázárakon keresztül –, ám ha ezekből hiány alakul ki, az növelheti az alternatív energiaforrások árát, például a jóval környezetkárosítóbb szénét.

Az árplafon torzítja a kereslet-kínálati viszonyokat. Hosszú távon nem szerencsés fenntartani, mert hiányhoz vezethet. Az Európai Bizottság gázárplafonja deklaráltan átmeneti intézkedés lenne: később egy olyan új gázpiaci referenciaárat (benchmark) alakítanának ki a jelenlegi holland tőzsdei TTF (Title Transfer Facility) helyett, amely az LNG- (cseppfolyósítottgáz-) árakat jobban megjeleníti. Az európai gázpiacot reálisabban képviselő, a TTF-nél kevésbé volatilis és kevésbé manipulálható referencia bevezetése tartósan jobb megoldás a fair árazás elérésére, a kereslet-kínálati viszonyok stabilizálására

– összegezte az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki hozzátette: a kormányok célzott intézkedésekkel, például a sérülékeny társadalmi csoportok és iparágak közvetlen segítésével tudnák társadalmilag elfogadható módon támogatni a nehéz helyzetbe került embereket.

A kérdésről Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közölt bejegyzést a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén szerdán fejtette ki a témában a véleményét a közösségi oldalán. „Újabb alkalmatlan és veszélyes javaslat” – közölte a tárcavezető, aki szerint növelni kellene a gáz mennyiségét Európában az árak csökkenése érdekében, azonban az ársapka bevezetése ezzel ellentétes hatást vált majd ki, így ezt „nem szabad alkalmazni” – hangsúlyozta.

Összeurópai gázbeszerzés

A közös gázbeszerzés mögötti motiváció egyszerű: ahogyan az OPEC esetében a nagy olajkitermelők egy szövetségbe rendeződve az érdekeiket együttesen képesek képviselni, úgy az unióban is felmerült az egységes gázbeszerzés ötlete. Az unió összesített gázigénye nagyobb, mint a tagállamoké külön-külön, így közösen jobb alkupozíciót lehetne kiharcolni a piacon, elsősorban a cseppfolyósított gáznál.

Maga a terv nem ördögtől való, viszont a megvalósítása számos kérdést felvet. Egy ilyen fogyasztói kartell létrehozásához szükség van arra, hogy egyértelmű célt jelöljenek ki. Ahhoz, hogy ez fenntarthatóan működjön, az kell, hogy a tagállamok az ajtón kívül hagyják politikai érdekeiket. Pont ez a probléma, az Európai Unióban egyelőre ez elképzelhetetlennek tűnik

– mondta az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője, aki hozzátette, hogy a közös vakcinabeszerzésnél is látható volt: a Bizottság az önálló politikai érdekeit a tagállamok gazdasági érdekein felül helyezte. Az elemző szerint az elmúlt hónapok szankciós politikája rámutatott arra, hogy a Bizottság már a közös gázbeszerzés indulása előtt elkezdte saját politikai elképzeléseit ráerőltetni a tagállamokra.

Kiemelte: már hónapok óta vita van arról, hogy a közös beszerzéshez való csatlakozás önkéntesen működne, vagy kötelezően írnák elő. Az előbbi politikailag ártalmatlan lenne a nemzetállamok szempontjából, felveti azonban azt a kérdést, hogy egyáltalán lenne-e értelme a platform megalapításának.

Ugyanakkor a Bizottság a friss javaslatában egy bizonyos mennyiségig kötelező tagságot ír elő a kereskedőknek, aminek megvalósulása esetén a tagállamoknak le kellene mondaniuk szuverenitásuk és érdekeik egy részéről.

Az ellátásbiztonság tagállami hatáskör. A jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a tagállamok önkéntesen lemondjanak erről a jogukról, és számos technikai kérdés is felmerül

– jegyezte meg Hortay Olivér, aki szerint az egyik ilyen kulcskérdés, hogy hogyan fogják elosztani ezeket a mennyiségeket a tagállamok között, illetve hogy ki fogja a kartellt működtetni. Egy ilyen platform létrehozása időigényes, ezért az akut energiaválságot nem tudja megoldani, ráadásul az unióban a legégetőbb problémát az jelenti, hogy kevés gáz áll rendelkezésre, és erre a közös platform nem fog megoldást jelenteni.

A közös uniós gázbeszerzéssel érdemes foglalkozni, hosszú távon ez egy potenciális eszköz lehet, ám a most kialakult energiaválságon nem fog segíteni.

A magyar kormányzat álláspontja egyelőre nem ismert az összeurópai gázbeszerzésekről.

(Borítókép: Dominika Zarzycka / NurPhoto / Getty Images)