A kormány döntésével egyértelmű lett: itt a győztese az energiaválságnak

Az energiaszuverenitás, valamint az elhúzódó energiaválság hatékony kezelésére a jövő tiszta energiaforrásainak hasznosítása lehet a megoldás – derült ki a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményéből, amely szerint ezért a kormány úgy döntött,

Az erre vonatkozó kormányhatározatot Orbán Viktor miniszterelnök már aláírta. Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn azt nyilatkozta: a magyar kormány célja, hogy a következő harminc évben az ország ne fogyasszon többet évente 3-4 milliárd köbméter gáznál, szemben a mostani 11,5 milliárd köbméterrel. Palkovics László szerint 2050-re az ország területén termelt, nem fosszilis eredetű energia segítségével  jelentősen csökkenhetne a külföldről érkező gáztól való kitettség. A tervek szerint a többségében, mintegy 70 százalékban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket idővel teljes mértékben geotermikus energiával váltják fel. 

A geotermikus energia előnye, hogy bármikor használható és szabályozható energiaforrás, mivel nem függ sem az évszakoktól, sem a napszakoktól, sem az időjárástól. 

Volt már sikeres időszak

Palkovics László számításai a geotermikus energiát tekintve helyesek – reagált az Indexnek Szita Gábor, a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke, aki úgy látja, hogy a mintegy 1,5 milliárd köbméter földgázfogyasztás csökkentése valóban elérhető a magyarországi geotermikus energia kihasználásával. Ezt több tényezővel is magyarázta. 

Annak ellenére, hogy az 1,5 milliárd csak egy kis részét teszi ki a hazai földgázfelhasználásnak, ez a csökkenés nagyon soknak számít. A geotermikus energia kihasználtsága nagyjából 10-15 százalék körül mozog, így óriási a fejlődési potenciál. Ugyanakkor azt szükséges megjegyezni, hogy nem érhető el a primer energiafelhasználásunkban áttörés a geotermikus fogyasztással

– ismertette Szita Gábor. Azt is hozzátette: a geotermikus energiaforrás hét évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, de továbbra is úgy áll, hogy ha nincs megfelelő mértékű támogatás, akkor gazdaságilag általában nem éri meg a kitermelés.

Az egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta volt egy nagyon sikeres periódus Magyarországon 2005–2011 között. A geotermikus rendszerek létesítése (költséges az infrastruktúra, a vezetékek építése) jelentős beruházási tőkét igényel, ezt az uniós csatlakozás és a vissza nem térítendő támogatások biztosították. 

Hol van erre lehetőség?

Szita Gábor tájékoztatása szerint kétfajta geotermikus energiaforrással lehet számolni:

• az egyik az úgynevezett sekély geotermikus energiaforrás, amely elsősorban családi házakban alkalmazható, azonban emellett szükséges valamilyen hőszivattyús rendszer telepítése is a felszínre érkező víz melegítéséhez, hiszen elsősorban nem termálvizet használnak. 
• A másik az úgynevezett mély geotermikus energiaforrás, amely alapvetően több száz – vagy akár több ezer – kilowatt nagyságrendű energiaigénynél jöhet szóba, tehát a nagyfogyasztókat célozza. Elsősorban lakóközösségeket, valamint városrészeket lehet ezzel ellátni. Ezzel kapcsolatban azonban a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke jelentős problémára hívta fel a figyelmet:

A korábbi rezsicsökkentésnek az lett a hatása, hogy nem volt érdemes ilyen rendszerekbe fektetni. A távfűtés hatósági árszabályozása miatt pedig nem tudták előre a geotermikus energiával foglalkozó vállalkozók, hogy a rendszerrel megtermelt energia végül ténylegesen mennyit ér majd. Nagyon nehéz volt így üzleti tervet készíteni, valamint megtérülést számolni a magas beruházási költségekre.

Emlékeztetett arra is: a geotermikus energiával megtermelt villamos energia rendkívül hatékony lehet olyan portfólióban, ahol számos más, időjárásfüggő megújuló energiaforrás is szerepel, hiszen ezeket mindenképpen ki kell egyenlíteni. Most az országos energiaellátásban a rugalmasságot a gáz biztosítja azzal, hogy képes a különbségek kiegyenlítésére. Ez a szövetség elnöke szerint akár a geotermikus energiaforrásokkal is megoldható lenne, ha az atomerőművel mint alaperőművel lehet számolni. Szita Gábor szerint azonban jelenleg nincsenek erre megfelelő próbálkozások, mert Magyarország nem rendelkezik megfelelő energiastratégiával.

„Van egy olyan anyag, amelynek az van az első oldalán, hogy Magyarország energiastratégiája, de ezt gyengének tartom szakmailag. Tehát nem elégíti ki az állami energiastratégiák ismérveit. Konkrét számok és határidők hiányoznak belőle” – világított rá a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke, majd megjegyezte: ezek után az egy politikai nagyotmondás, hogy Magyarország egyharmadával csökkenti a gázfogyasztását. Az energiaellátáshoz ennél sokkal konkrétabb stratégiák kellenek.

A kormány most egyértelműen azt kommunikálja, hogy a geotermikus energia megoldás lehet az energiaválságban. A magyar geotermikus egyesület elnöke erre lapunknak úgy reagált: „Jó reggelt kívánok!”.

(Borítókép: Geotermikus energiaellátó központ a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben 2015. november 24-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)