Lehet, hogy Putyin végleg eldöntötte az óraátállítást

Az óraátállítás ötletét, ha nem is elsőként, de Benjamin Franklin már 1784-ban felvetette. Igaz, akkor még a gyertya volt a lámpa, de a lényegen ez nem változtat. Az egyik, ha nem a legnagyobb amerikai feltaláló számítása már a háziasszonyok komoly spórolási trükkjeivel versenyzik: ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le, így pedig az esti világításra használt gyertyákkal jelentősen lehet spórolni.

Egy napnak a hossza napról napra változik: a napkelte és napnyugta között eltelt idő egy évben minden nap más hosszúságú. Ennek a hátterében a Föld tengelyének állása áll, így a napsugarak a Föld felszínét mindig más szögben érik. A nyári időszakban a beesési szög nagyobb, mint télen.

Eredetileg a téli időszámítás működött, azonban a nyári bevezetésének, vagyis az óra előreállításának köszönhetően később sötétedik, így a lámpákat is elég később felkapcsolni, és az ébredés is nagyobb eséllyel világosban történik majd, amely miatt szintén lehet spórolni a villamos energiával.

A történelem megoldotta

Az első világháború közepén Németország és a vele szövetséges országok elsőként vezették be a nyári időszámítást az üzemanyag-megtakarítás érdekében. Ez az intézkedés pedig helyre tesz egy napjainkban egyre többet hangoztatott fogalmat. A totális háborúnak a nemzetközi kapcsolatokban és a történelmi fogalomtárban azt nevezzük, amikor egy nemzetnek a gazdasága teljes egészében háborús termelésre áll át. Ilyenkor az államnak minden gazdasági eszközzel egyetlen célja van: a háború finanszírozása, erre pedig egy jó lehetőséget teremtett az óraátállítás. 

Ez az ötlet gyökeret is vert a második világégés alatt, és több ország kezdte meg az óraátállítás intézményének a bevezetését, azonban ebben az időben már inkább az energiamegtakarításra törekedtek.

Az óraátállításról vegyes döntések születtek világszerte, például Törökország 2016-ban végleg kivezette.

Az intézmény mellett legalább olyan könnyű érvelni, mint ellene, gyakorlatilag egy hitvita tárgya lett, és lassan olyan nehéz eldönteni ezt kérdést, mint azt, hogy a Balaton déli vagy északi oldaláról szebb a naplemente – senki sem tudja, de mindenki érzi. Mellette természetesen elsőként az energiatakarékosság áll, ezt pedig Vlagyimir Putyin háborúja élesen előtérbe hozta.

Az óraátállítás előnye, hogy a közúti balesetek száma is csökkenhet a délutáni szürkületekben. Nyáron pedig a legtöbb ember örül annak, hogy még világosban végez a munkával, illetve az emberek szívesen sportolnak, és a turizmusból származó bevételek is növekedhetnek.

Az Európai Bizottság még pár évvel ezelőtt publikált véleménye szerint a nyári időszámítás előnyökkel jár a belső piacra és a kültéri szabadidős tevékenységekre nézve. Ugyanakkor szerintük csak marginális megtakarítást eredményez az energiafogyasztásban.

Ennek ellenére nemcsak a Kárpát-medencében, de szinte az egész világon megkérdőjelezik ennek a rendszernek a hasznosságát. Éles viták kereszttüzében van, és az Európai Unió lassan már többet gondolkodik ezen a kérdésen, mint egy korsó sör vagy az uborkagörbület mértékén. Feltehetően a most kialakult energiaválság az óraátállítással kapcsolatos frontvonalakat mélyíteni fogja.

Az óraátállítás hátrányai közé sorolják a depressziót, az alvászavarokat, az állítgatás miatt megnövekedett balesetek számát (ezt egzakt módon ki is mutatták), az átállítás szállítmányozásra gyakorolt hatását. Ám a számos probléma mellett talán az egyik legegyedibb az, hogy az átállás megváltoztatja az állatok fejési idejét, ami pedig hátrányosan érinti a tejtermelést, amely így akár 10 százalékkal is kevesebb lehet.

Energiahatékonyság mint érv

Korábban Varga Zoltán, az Equilor elemzője a Világgazdaságban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben az elektromos berendezések széles körű elterjedésével, illetve az energiatakarékos fogyasztók megjelenésével jelentősen megváltoztak a lakossági és vállalati villamosenergia-fogyasztási szokások, ezek egyre kisebb részét teszi ki a világítás. Ezért az óraátállításokhoz kötődő energiamegtakarítás is csökkent, a negatív élettani hatások mellett ez az egyik legfontosabb érv az óraátállítás eltörlése mellett.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító rendszerterheltségi adatai jellemzően azt mutatják, hogy a tavaszi óraátállítás után 2–5 százalékkal csökken a fogyasztás, ezzel szemben az őszi óraátállítás után a korábbi naplemente miatt az esetek többségében emelkedik. Amennyiben kizárólag a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, egyértelműen a nyári időszámítás rögzítése mellett szólnak az érvek. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és a természetes bioritmusunk szempontjából viszont a téli időszámítást tartják ideálisnak az egészségügyi szakemberek

– fogalmazott Varga Zoltán. A MAVIR szakemberei 1949 óta szinte folyamatosan gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Korábbi beszámolóik szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ez pedig egy kisebb város éves fogyasztása. Ugyanakkor, ahogy azt a Science Direct is kiemelte: számtalan ellentmondás van arról, hogy ez az intézményi energiahatékonyságból hasznos-e vagy sem. Így ezekből csak egy dolog bizonyítható: a tudomány nem ismeri a hitvita fogalmát.

Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában – derült ki a Publicus Intézet által 2021. március 22–25. között végzett felmérésből. A kutatás szerint a válaszadók kétharmada (65 százalék) inkább a nyári időszámítást választaná. A megkérdezettek negyede szerint viszont a téli a jobb, mert így reggel hamarabb világosodik.

Tehát összességében nehéz megmondani, hogy legyen vagy ne legyen időátállítás. Ugyanakkor jól látható, hogy vannak energiahatékonyságot javító elemei, így ennek megváltoztatása jelenleg nem lehet prioritás, ennél most vannak fontosabb dolgok, főként az Ukrajnában zajló háború.

(Borítókép: Imke Lass / Bloomberg / Getty Images)