Kiderült, hogyan alakult Oroszország külkereskedelme a szankciók fényében

Az amerikai lap összesen 13 különböző ország esetében vizsgálta meg, miként alakult az oroszokkal folytatott kereskedelmük (Magyarország nem szerepelt a vizsgált országok között). A számokból az derült ki, hogy

Ezek között az országok között van három uniós ország (Hollandia, Spanyolország, Belgium), valamint az oroszokat saját hatáskörben szankcionáló Japán is. A hollandoknak 81 százalékkal, a spanyoloknak 57 százalékkal, a belgáknak 32 százalékkal, a japánoknak pedig 13 százalékkal nőtt az oroszokkal folytatott átlagos havi kereskedelme a háború kezdete előtti számokhoz képest.

Németországnak csökkent ugyan a kereskedelme az oroszokkal, de csak minimálisan. A New York Times szerint náluk 3 százalékkal esett vissza a kereskedelmi forgalom. Az oroszokat saját hatáskörben szankcionáló Dél-Korea esetében 17 százalékos volt, 

A legnagyobb változások a svédeknél, valamint a briteknél láthatók: az előbbieknél 76, az utóbbiaknál pedig 79 százalékban csökkent az oroszokkal folytatott kereskedelem volumene.

Másokkal sokkal többet kereskednek

Az adatokból az is kiderült, hogy Oroszország a kieső import/export egy részét más országokkal pótolhatta. Ezek közt az élen járt India, amely

Mindeközben Törökországnak 198 százalékkal, Brazíliának 106 százalékkal, Kínának pedig 64 százalékkal nőtt az oroszokkal folytatott kereskedelme. Az adatok szerint Kínának már az invázió előtt is nagyon nagy, havonta átlagosan 9,2 milliárd dolláros volt a kereskedelmi volumene Oroszországgal. A másik három országgal – különösen Indiával és Brazíliával – folytatott kereskedelem aránylag kisebb volt, amint az alábbi grafikonon is látszik: 

Az importnál azért látszanak a nehézségeik 

A New York Times mindemellett arra is rámutatott, hogy a szankciók hatása így is megmutatkozik az orosz import tekintetében. E tekintetben kizárólag a Törökországból és Kínából érkező áruk mennyisége nőtt: a törökök 113 százalékkal, a kínaiak pedig 24 százalékkal adnak el többet az oroszoknak.

Az összes többi ország esetében csökkent az Oroszországba irányuló szállítások volumene. Ebben az Egyesült Államok a listavezető 84 százalékkal, a vizsgált uniós országok többségében is nagyon jelentősen, 51–71 százalékkal csökkent az szállítások mértéke. A két kivétel ezalól Spanyolország és Belgium, ezekben az országokban 44, illetve 27 százalékos volt a visszaesés.

A New York Times azt is megjegyezte, hogy a már elfogadott oroszellenes szankciók egy része – legfőképp az energiahordozókat érintő korlátozások – még nem lépett életbe, azokkal együtt tovább csökkenhet majd az orosz export volumene is.

Hozzátették azt is, hogy a tankerhajókon szállított olajat még elképzelhető, hogy máshol is el tudják adni az oroszok, de a gáz esetében nagy érvágás lesz, hogy elvesztették az európai piacot, mivel több évbe telhet egy-egy újabb gázvezeték megépítése, és a meglévő vezetéken csak korlátozott mennyiségben tudnak exportálni. 

A múlt héten az Európai Bizottság is részletes adatokat közölt arról, hogy milyen módon fejtették ki eddig a hatásukat az Oroszországot érintő szankciók.

(Borítókép: Konténerhajó Szentpétervár kikötőjében 2022. március 4-én. Fotó: Igor Russak / picture alliance via Getty Images)